További dossziék »

Szomszédjogok: milyen mértékben kell elfogadnunk a szomszéd zavaró tevékenységét?

Dr. Gratzer Gábor | 2012. május 6. 16:00 | Módosítva: 2012. május 7. 8:53 | 10 hozzászólás
Címkék: bíróság, per, szomszédjog | magazin összes címke »

A Polgári Törvénykönyv generális szabályként kimondja, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. De mi is az a szükségtelen zavarás? A példákból és a bíróság gyakorlatából érthetővé válik.

A tulajdonjogból eredő használati és birtoklási jog nem eredményezheti mások jogainak csorbítását, vagyis e jogokat is mások jogaival összhangban kell, kellene gyakorolni. Természetesen nem létezhet olyan törvény vagy jogszabály, amely a zavaró és veszélyeztető magatartásokat kimerítően felsorolja. Egyértelműen ilyen magatartás a zajos tevékenység, a hangos zenehallgatás, az egészségtelen fertőző helyzet előidézése, az állatok tisztántartásának elmulasztása, különböző környezetvédelembe ütköző hatások előidézése, vagy éppen a mások építkezésével előidézett hátrányos helyzet, de bizony ilyen a növényi hulladék elégetése is.

A zavaró tevékenység csak akkor lehet tiltott, ha a zavarás szükségtelenül következik be. Persze annak meghatározása, hogy mikor szükségtelen és mikor szükséges a zavarás szintén lehetetlen. A bíróságoknak és a jogalkalmazóknak a konkrét jogvitában ezért a tulajdonos és a szomszéd ellentétes érdekeinek mérlegelésével kell megállapítani, hogy a zavarás szükségtelennek minősül-e. Mivel nem lehet pontosan meghatározni a szükségtelen zavarás fogalmát, az alábbi példák közelebb vihetnek az értelmezéshez témánk szempontjából is.

Amikor építkezik a szomszéd

Kártérítéssel tartozik az építkező, ha a saját telkén úgy építkezik, hogy ezzel a szomszédos ingatlan értékét szükségtelenül csökkenti. A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező kárt (kilátáselvonás, intimitásvesztés) az építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel rendelkezett és az építési engedélyek betartásával építkezett.

Az építkezéssel okozott kár leggyakoribb esete: a szomszédos épület beárnyékolása, kilátás elvonása. Az építésügyi hatóság engedélyének a kár szempontjából nincs ügydöntő jelentősége. Az építkezéssel okozott hátrány jogkövetkezménye a kártérítési kötelezettség. A kártérítési kötelezettségekre a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Állattartás

Számtalan jogvita keletkezett abból, hogy a szomszéd kifogásolta a mellette lévő ingatlanon az állattartást. Az olyan kertes családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, önmagában például a csirkenevelés nem kifogásolható. Az állattartás azonban természetesen nem lehet olyan mértékű, amellyel a szomszédos ingatlan tulajdonosát szükségtelenül zavarná.

Üzleti tevékenység

Igen sok esetben a szomszédjogi szabályok megsértése annak kapcsán merül fel, hogy a szomszédos ingatlanon valamilyen gazdasági, üzleti tevékenységet végeznek, ami az ártalmas zajok, szagok keletkezését eredményezheti. A hatósági engedély alapján tevékenykedő üzemek, üzletek is kötelesek gondoskodni arról, hogy a szomszédos ingatlanok használatát szükségtelenül ne zavarják.

Túl nagy fák, bokrok

A fák, illetve a növényzet zavaró hatása miatt indult perben legtöbbször azt kéri a felperes, hogy a bíróság kötelezze az alperest a növényzet kivágására, eltávolítására. A növényzet kivágására való kötelezés azonban kivételesen és csak abban az esetben fordulhat elő, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el.

A szomszédjogi szabályok megsértése miatt az alábbi eljárások indíthatók:

1. birtokvédelem,

2. a szomszédjogi szabályokra alapított eljárás,

3. a károsodás veszélye esetén kérhető a bíróságtól a veszélyeztető magatartástól való eltiltás, illetve a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele.

Legfrissebb olvasói hozzászólások (10)
  1. Tisztelt Szerző, olvasó!
    Az én történetem nem éjszakai, de kicsit zavaró, főképp mivel a párom éjszaka dolgozik, nappal pedig pihenne. Igaz zártkerti részben lakunk, és a mezőgazdasági zajokhoz már hozzászoktunk, de mostanában az egyik szomszédunk, “autószerelővé” vált, és napjában, órákig üveg hangon túráztatja a motort. Ha ez olyan időnkénti dolog lenne, még tolerálnánk, de van hogy 2-3 napig egyfolytában. A másik probléma, az utcára engedett szennyvíz. Ezek ellen érdemes e lépni?
    Ha igen, mit

  2. DE van Veresd el jól,mert csak ez a megoldás.

  3. Tudna valaki segíteni abban, hogy az új Magyar pókertörvény mennyiben vonatkozik a póker játékosok adózására és mikortól lép ténylegesen életbe?

  4. De jó nektek,nálatok nem ugat a kutya,nem égetnek levelet és nem focizik a gyerek,viszont igen
    feljelentgetősek vagytok.Éltek még,vagy csak léteztek?

  5. Az önkormányzatnál a környezetvédelmi irodára jelentettem be a kutyaugatást. Kijöttek. Tökéletesen rendben tisztán találták a kutyákat, oltást ellenőrizték. Ennyit tudtak tenni. A gazdi meg röhög a markában. Rendőrt hogy hívjak ki kutyaugatásra, szomszéd napi több órás zajos szivattyú működtetésére locsoláshoz, a nagydarab nagyfiú kerítésre rugdosó focizásához vagy amikor égetik az avart.Még a komoly bűnügyekre sincs elég a kapacitásuk. Mindezzel forduljak bírósághoz? Mintha valami más megoldás.

  6. Az alattam levő kutyaugatásávalmit tudok kezdeni?????
    Mit tudok kezdeni azzal,hogy az utcán póráz és szájkosár nélkül futnak felém az ebek????
    Hol kell jelenteni,ha kutyahasmenésben csúszkálok az utcán???????

  7. Olyan, mint egy gyorshajtasi szabalysertesi eljaras, nem kell felni tole, nagyon lightos, egyetlen egyszer kell az onkormanyzat jegyzoi irodajaba, vagy hova bemenni, elmondani a panaszt, alatamasztani mindezt rendorrel, tanuval. Fel ora. Ennyi.

  8. 1. Rendőrt hívni éjjel.
    2. Jegyzőkönyvet felvenni, másolatot kérni.
    3. Felvételt készíteni az éjjeli hangoskodásról, úgy, hogy a helyszín felismerhető.
    4. Egy tanú nem árt, de ha felvétel van, az is jó.
    5. Szabálysértési feljelentés a helyi zaj és rezgésvédelmi alosztályon.
    6. Várni a vallomástételt, bizonyítékot adathordozón csatolni.
    7. A másik felet ellenőrzik közben a hatóságok, rászállnak, behívják meghallgatásra, elmondja az ő vezióját, hazudni fog, ezért kell a rendőri jegyzőkönyv, felvétel.
    8. Levélben jön az értesítés, mi lett, megbüntetik, vagy nem.
    9. Előtte megnézni az önkormányzat helyi zaj és rezgésvédelmi szabályozását.

  9. A lakásunk alatt lévő üzlethelyiség tulajdonost és bérlőt is cserélt. A mostani bérlők éjjel szoláriumoznak, vasárnaponként mulatnak és közvetlenül az ablakunk alatt dohányoznak, kijelölt hely ellenére…szóltam a tulajnak, ő azzal érvel, hogy magánvállalkozóknak adta ki és ők akkor dolgoznak vagy használják az üzletet amikor akarják…pokollá teszik a minden nemű zajkeltéssel és füsttel az életünk. Mit tehetnénk? 2 lakásos társasház vagyunk, fent lakás, lent üzlet. Más szomszédunk nincs.

    • 1. Rendőrt hívni éjjel.
      2. Jegyzőkönyvet felvenni, másolatot kérni.
      3. Felvételt készíteni az éjjeli hangoskodásról, úgy, hogy a helyszín felismerhető.
      4. Egy tanú nem árt, de ha felvétel van, az is jó.
      5. Szabálysértési feljelentés a helyi zaj és rezgésvédelmi alosztályon. 6. Várni a vallomástételt, bizonyítékot adathordozón csatolni.
      7. A másik felet ellenőrzik közben a hatóságok, rászállnak, behívják meghallgatásra,
      elmondja az ő vezióját, hazudni fog, ezért kell a rendőri jegyzőkönyv, felvétel.
      8. Levélben jön az értesítés, mi lett, megbüntetik, vagy nem.
      9. Előtte megnézni az önkormányzat helyi zaj és rezgésvédelmi szabályozását.

Hozzászólás

500

Moderálási elvek