“Segítség, elvették az örökségem!” Amit a tartásról, életjáradékról, örökségről tudni kell!

A Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanbűnözéssel foglalkozó alosztályának vezetése során meglehetősen gyakran kerestek fel magukat sértettnek gondoló panaszosok, akik azt állították, hogy "elvették az örökségüket". De miért is nem lehetséges az, hogy tartási, életjáradéki, esetleg öröklési szerződéssel elvegyék valakinek az örökségét?

A szerződésmódosítás lehetősége

A tartási szerződések jellegzetességeiből – tartós jogviszony, szerencseszerződés, bizalmi jelleg – adódóan érdemes foglalkozni a szerződésmódosítás lehetőségével is. Amennyiben a tartási vagy életjáradéki szerződés alanyai a szerződési feltételek módosítását szükségesnek tartják, azt – mint bármely más szerződés esetében – szabad elhatározásukból közös megegyezéssel módosíthatják, vagy a szerződést megszüntethetik.

A gyakorlatban azonban a felek közötti nézeteltérések szinte soha nem oldódnak fel egymás között, hanem csak bírósági eljárás után. Megegyezés hiányában a bíróság a tartási szerződést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja. Általában erre akkor kerül sor, ha az eredeti szerződés bizonyos változtatásokkal a célját még be tudja tölteni. A tartási szerződések körében ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a természetbeni tartás lehetetlenné válik, ilyenkor következik be a korábban már említett eset és bármelyik fél kérheti a bíróságtól a tartási szerződés átváltoztatását életjáradéki szerződésre. A pénzbeli járadékot úgy kell megállapítani, hogy az lehetőleg a természetbeni tartás valóságos ellenértéke legyen. A tartás életjáradékra változtatása természetesen alapulhat a felek elhatározásán is, amennyiben ebben meg tudnak állapodni nem szükséges a bírósági eljárás. Gyakori átváltoztatási ok a felek korábbi jó viszonyának a megromlása.

Hogyan szűnhet meg?

A tartási szerződést megszünteti: a felek közös megállapodása, a bíróság ítélete, valamint az eltartott halála. A tartási szerződés megszüntetésére a szerződő felek közös megállapodással jogosultak. Erre irányuló kereseti kérelem alapján a bíróság a szerződést megszüntetheti, ha a tartási szerződés fenntartása lehetetlenné vált és a szerződés célja sem a szerződés módosításával, sem életjáradéki szerződéssé átalakításával nem valósítható meg. A bíróság a szerződés megszüntetésekor gondoskodik róla, hogy visszterhes szerződés esetén a felek érdekeit kölcsönösen és megfelelően kielégítse, tehát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanságokat kiküszöbölje. A felek megfelelő kielégítésének mindkét fél érdekeinek figyelembevételével, egyidejűleg és kölcsönösen kell megtörténnie. Megszünteti a tartási szerződést az eltartott halála. Visszterhes szerződés esetében azonban az eltartó halála nem eredményezi feltétlenül a szerződés megszűnését. Ha jól végiggondoljuk, ez enyhén szólva igazságtalan is volna, mert előfordulhat, hogy a jogosult egész vagyonát átruházza, a kötelezett pedig rövid időn belül meghal. Mindezekre tekintettel a tartási kötelezettség átszáll az örökösökre, mégpedig a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint (tehát azért az örökös a hagyaték értékének erejéig felel), amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ebben az esetben tehát a tartási szerződés szerencse jellege nem érvényesül, és a tartásra jogosult további ellátásra tarthat igényt.

Az öröklési szerződésről röviden

Láthattuk, a tartási és az életjáradéki szerződés alapján az eltartó a szerződés megkötésével megszerzi a tartás ellenértékét, azaz az ingatlant, az ingóságot, és az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik tulajdonjogát, az eltartott részére pedig feltüntetik a tartási, esetleg a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Öröklési szerződés esetén a helyzet más, az eltartó csak az örökhagyó halálával szerzi meg az ellenértékül szolgáló ingatlant vagy ingóságot, mindaddig az eltartó javára az öröklési jog, illetőleg az elidegenítési és terhelési jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A tartási szerződés formai követelménye a szerződés írásba foglalása, öröklési szerződés esetén a más által írt írásbeli magánvégrendelet szigorúbb formai követelményeit kell alkalmazni.

Az öröklési szerződés alapján az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi, egész hagyatékára vagy annak valamekkora hányadára, az eltartó pedig az örökhagyó részére életjáradék fizetését vállalja. Puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés érvényesen nem köthető. Öröklési szerződést az abban örökhagyóként szereplő fél csak személyesen és írásban köthet, s ha az nem közvégrendeleti formában készül, két tanú jelenlétében kell megkötni. Az örökhagyónak és a tanúknak alá kell írniuk, több lapból álló öröklési szerződés esetén valamennyit. A szerződésen fel kell tüntetni megkötésének pontos helyét és időpontját is. A szerződés módosítására és megszűnésére a tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályok érvényesek.

Életében bárki szabadon rendelkezhet vagyonával, dolgaival, ingatlanával. Az önmagában nem jogellenes, nem valósít meg bűncselekményt, ha valaki tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést köt. Fontos tudni, hogy a büntetőeljárás nem a vélt sérelmek orvoslásának a fóruma. A valótlan tartalmú bejelentés, a hamis vád, és a hamis tanúzás súlyos bűncselekmény, amelyet a törvény szigorúan büntet. Persze feljelentést bárki tehet, és arra bátorítanék mindenkit, sőt kérném az olvasót, hogy amennyiben úgy érzi, hogy bűncselekmény történt, és lakókörnyezetében vagy családjában élő idős személy sérelmére bűncselekményt követtek el azonnal forduljon a hatósághoz! Attól viszont feltétlenül visszatartanék mindenkit, hogy feljelentést tegyen olyan esetben, amikor tisztában van azzal, hogy nem történt bűncselekmény, vagy a nyomozó hatósággal valótlan adatokat közöljön.