Miért is kell ügyvéd egy ingatlan adásvételi szerződéshez?

Az ingatlan adásvételi szerződéshez ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése szükséges, mert csak ők jegyeztethetik be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez persze nem kevés pénzébe kerül az ingatlanvásárlónak. De miért is teszi kötelezővé a törvény? Az Alkotmánybíróság megválaszolta, ugyanis népszavazást akartak tartani erről a kérdésről.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződések ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre? Ezt a kérdést szerették volna országos népszavazásra bocsátani azok az aláírók, akik aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését az Országos Választási Bizottság határozatában még 2010 októberében megtagadta.

Megelőzni a visszaéléseket

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés jelenlegi jogszabályi rendelkezései azt kívánják elérni, hogy a jogi szabályozás garantálja a jogügyletek és az ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás biztonságát. Az ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokirati forma célja az, hogy megelőzze a visszaéléseket, a valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve ilyen tények feljegyzését.

Sérti a jogállamiságot

Olyan kérdésről azonban nem lehet népszavazni, amelynek célja sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben foglalt jogállamiság és jogbiztonság alapelvét.

A sérelem pedig abban áll, hogy a népszavazás célja szerint az ügyvédek, közjegyzők, illetve jogtanácsosok egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyásával kívánnák az adásvételi eljárás folyamatából kizárni az előbb felsorolt szakmák képviselőit. Ezáltal egy olyan helyzet állna elő, hogy az eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály ellentétes lenne a jelenlegi szabályokkal, mely így konkrét alkotmányos alapjogi sérelmet is okozna.

Az Alkotmánybíróság (Fotó: MTI)

Az Országos Választási Bizottság előtt a kifogástevő ezt nem fogadta el, álláspontja szerint a kérdés nem jár alkotmánymódosítással, nem sérti a jogbiztonság és jogállamiság elvét. Megítélése szerint a kérdés megfelel a népszavazási kezdeményezés követelményeinek.

Csökkenne az alkotmányos védelmi szint

Az Alkotmánybíróság az ügy „második fordulójában” a következőt mondta ki: a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem kényszerítheti a jogalkotót az Alkotmány módosítására. Vagyis, a kérdésben akkor nem lehet népszavazást tartani, ha az eredményes népszavazás eredményeképp az Országgyűlésnek alkotmányozási kötelezettsége keletkezne.

A taláros testület arra is rámutatott, a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás következtében a jogalkotónak egy jogi és ténybeli bizonytalanságot ellensúlyozó jogszabályi konstrukciót kellene megszüntetnie. Ez az intézkedés csökkentené az alkotmányos védelmi szintet, és végső soron az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné. Bármilyen legyen is a választott új megoldás, az anyagi jogi és eljárásjogi garanciák a jogbiztonság és a tulajdonvédelem alkotmányos védelmi szintjét nem csökkentheti – szól a döntés.