Lakáshirdetések a Facebookon: nem is gondolná, miért lehet baj belőle
Címkék: adatkezelés, adatvédelem, Facebook, ingatlanhirdetés, személyhez fűződő jogok | magazin összes címke »
Mivel magam is használom az internetes közösségi oldalakat az utóbbi hetekben – feltehetően az ingatlanpiacon kialakult eladói nyomás okán is – egyre gyakrabban figyelek fel az ezeken terjedő ingatlanhirdetésekre. Általában valaki a saját oldalán felteszi a hirdetést, amit aztán ismerősei megosztanak, vagyis azt és az abban található személyes adatokat mások számára hozzáférhetővé teszik. Valószínűleg kevesen gondolják végig, hogy amikor ezt a megosztást elvégzik, akkor személyes adatot kezelnek, amellyel akár személyiségi jogsértést, illetve bűncselekményt is megvalósíthatnak.
Úgy gondolom, nem árt megismerkedni az előbbiek miatt nagy vonalakban az adatvédelmi szabályokkal, mivel komoly kártérítési pert kockáztatunk egy-egy megosztás alkalmával.
Az adatvédelemmel és az adatkezeléssel foglalkozó legfontosabb jogszabály az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
Ebből kiderül, hogy az érintettnek pusztán a neve is személyes adatnak tekintendő, amely csak abban az esetben kezelhető, ha ahhoz az adatalany hozzájárul, ugyanis abban az esetben, ha egy hirdetést vagy valamilyen más személyes adatot tartalmazó közlést osztunk meg, a törvényi felhatalmazás szóba sem jöhet.
Személyes, különleges, bűnügyi adatok
- A törvény alapján, személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
- Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.
- Végül bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.
A személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. A különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Az adatkezeléshez való hozzájárulás, az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Ebből következik, hogy önmagában az, hogy valaki közétesz egy nevét vagy telefonszámát tartalmazó hirdetést, még nem jelenti azt, hogy hozzájárulását adta volna az adatkezeléshez, még akkor sem, ha Ő így is gondolta. Így amennyiben valaki ennek hiányában azt megosztja, személyiségi jogot sért.
Adatkezelés alatt az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítését értjük.
Nyilvánosságra hozatal alatt az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tételét értjük.
A közösségi oldalon történő megosztás tehát egyértelműen adattovábbítás vagy nyilvánosságra hozatal, amely csak a fent meghatározott szabályok betartásával lehetséges anélkül, hogy komoly szankciókra kellene számítanunk, még akkor is, ha kizárólag a jó szándék vezetett.
Különösen súlyos visszaélés a személyes adatokkal a titokban készült felvételek, illetve a már eleve jogellenesen megszerzett személyes adatok közzététele a közösségi oldalakon. Erre jó példa az egyik közösségi oldalon keringő történet, amelyet ugyan puszta jó szándékból tettek közzé, ám súlyos jogsértést valósítottak meg vele. A történet lényege, hogy egy koldust valaki kisegített egy bevásárló központnál, aki később átadta a segítőnek „önéletrajzát”, amelyen neve, telefonszáma, képzettsége szerepelt, hogy segítsen neki munkát találni. Az illető a történetet és az adatokat is megosztotta a közösségi oldalon, amely – mivel kiderül az illetőről, hogy hajléktalan, illetve koldus – különleges adat, amely kizárólag – mint az fentebb látható – csak az érintett írásos hozzájárulásával lett volna közzétehető.
Loading ...
Jónak találom a cikket, és nagy tisztelője vagyok a szerzőnek, de az is igaz, hogy az egyik hozzászólásban láttam, hogy “ne essünk át a ló másik oldalára”, mert ha átesünk, a végén a mai internet és közösségi alapú világban legjobb, ha otthon maradunk, bezárjuk az ajtót, nem lépünk fel az internetre, mert tulajdonképpen nincs is + telefonunk sincs már, amin elérhetnek bennünket és így a legjobb, mert kárt sem tudunk másnak tenni, hacsak véletlenül fel nem robbantjuk a társasházat.
Arról nem is beszélve, hogy lehetőségünk van beállítani pontosan kik is lássák amit megosztunk. Tehát ha nem kívánjuk csak a közvetlen ismerőseink számára megjeleníteni a “hirdetést”, azt két kattintással könnyedén megtehetjük.
Hát én is úgy gondolom, ha valaki nem akar nyilvánosságot, akkor az ne regisztrálja magát közösségi oldalakon. A facebook-on a megosztás egy teljesen normális dolog, mint ahogy a like is. Nem hiszem hogy törvényeket kellene belemagyarázni, ha valamit felteszünk a netre, akkor azt a világon bárhol, bárki megnézheti. Ez a lényege. És aki nem akar megosztani a világgal semmit, akkor az kerülje el az internet világát…
Mi a hirdetés célja? Miért teszi fel a hirdető? Azért, hogy minél többen lássák? N essünk már át a ló másik oldalára! A végén még a hirdetési újságot nyomtató nyomdát is feljelentik engedély nélküli személyes adatkezelésért. Aki meg úszni megy ne reklamáljon, ha vizes lesz. Ha a törvény szerint ez bűncselekmény, el kell gondolkodni, jó-e a törvény!
Alaki regisztrál egy közösségi oldalra, az elfogadja a felhasználói feltételeket. Így amikor feltesz egy hirdetést, akkor tisztában van azzal, hogy ez megosztható, sőt,ahogy a cikkben is szerepel, feltételezhetően éppen ezért teszi fel a közösségi oldalra. És emiatt – mivel a belépésekor elfogadta a felhasználókra vonatkozó szabályokat – nem valósul meg semmilyen bűncselekmény akkor, amikor ezt a hirdetést további személyek megosztják. Olvassa mindenki még egyszer el a beidézett Btk. szakaszt.
Nem kell regisztralni ilyen oldalakra, ennyire egyszeru.
Hidden due to low comment rating. Click here to see.
Ha valaki az ismerősöm lesz akkor a többi ismerősöm is megtudja az általa megadott összes adatát.
Ha nem lakáshirdetését osztom meg hanem bármilyen közlését, akkor is megtudják az adatait, véleményét, érdeklődési körét … A faceebokon bármire is kattintok az információt oszt meg másokról. Érdekes helyzet.
1, aki elfogadja a közösségi oldalak feltételeit regisztráció alkalmával, az beleegyezik egyúttal abba is, hogy adatai esetleg nyilvánosságra kerülhetnek. 2, lehetőség van kizárólag ismerősök látogatásának korlátozására, ahol más nem férhet az adatok közelébe. 3, bárhová is regisztrál, mindenhol el kell fogadni az oldal-(rendszer) feltételeit..4, ahhoz, hogy én erre az írásra válaszolni tudjak, nekem is meg kellett adnom pár adatot magamról… :O
Érdekes eszmefuttatás, de végigolvasva a cikket azt kell mondanom, hogy ha megosztok egy Ingatlanhirdetést Facebook-on, azzal nem követek el vétséget, mivel sem jogtalan haszonszerzés, sem érdeksérelem nem valósul meg. Egyedül a koldusos sztorinál lehet probléma a dologból, hogyha esetleg a koldus felmenne valahogy Facebook-ra, szembesülne a gaztettel (?) és bíróság elé vinné az ügyet. De azt kell mondjam, hogy még nem láttam olyan ingatlanhirdetést, aminek a megosztása törvénytelen lenne.
T. Hozzászoló! Természetesen igaza van, bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövető valamennyi tényállási elemet bűnösen megvalósít, és nem áll fenn büntethetőséget kizáró ok. Tehát abban nincs igaza, hogy elegendő lenne valamennyi tényállási elem, még egyéb más feltételek is vannak. Abban szintén nincs igaza, hogy egy megosztás – akár ingatlan hirdetésé is – ne lehetne bűncselekmény. Ha figyelmesen elolvassa a cikket, láthatja, hogy a bcs megvalósulásához nem kell, hogy a
jogtalan haszon meg is valósuljon, mivel ez célzat, ami annyit jelent, hogy az elkövető ennek elérése érdekében követi el a cselekményt. A hátrány eredmény, azonban úgynevezett társadalmi típusú sértő – azaz bírói mérlegelés tárgyát képező – eredmény, így csak a konkrét eset tényállásának pontos ismeretében lehet megállapítani, hogy bekövetkezett-e vagy nem. Szóval fenntartom a véleményem, hogy a közösségi oldalon bármilyen megosztás szélsőséges esetben megvalósíthat bűncselekményt is.
Tisztelt Gábor!
Értem az álláspontját, feltételezem, hogy igaza is van. A tisztán látás miatt tudna esetleg példát mondani olyan ingatlanhirdetési szövegre, vagy szövegrészletre, amelynek megosztása bűncselekménynek minősül? Akár kitaláltat is.