Botrány és jogi háború a Pollack Mihály téri mélygarázsnál

A Józsefvárosi Önkormányzat 2003-ban kötött szerződést a Pollack Mihály téri Mélygarázs Beruházó, Kivitelező és Üzemeltető Kft.-vel. A testület a legutóbbi, június 17-i ülésén ezt, valamint egy 2006-ban kötött kontraktust is – sorozatos törvénytelenségekre hivatkozva – semmisnek nyilvánította. Tette mindezt a Legfelsőbb Bíróság idén januárban, a józsefvárosihoz kísértetiesen hasonlító soproni mélygarázs ügyében hozott ítéletére, valamint a belső vizsgálatokra hivatkozva.

Kísértetiesen hasonló eset

Történt ugyanis, hogy a „hűség városában” az önkormányzat szerződést kötött egy magántársasággal „a város forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterület (Petőfi tér) alá építendő mélygarázs tárgyában”. A szerződés szerint a közterület alá tervezett mélygarázs az építtető magántársaság tulajdonába került volna, egyúttal az önkormányzat tulajdonában maradó földterületre a garázs megépítését követően földhasználati jogot szerzett volna. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy ítélte, hogy a szerződés a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseibe ütközik, ezáltal semmis. Hasonlóan a józsefvárosi esethez, „ahol a szerződés szintén osztott tulajdont eredményezett, és lehetővé tette, hogy a megépült mélygarázs – mint önálló ingatlan – közvagyon helyett magántulajdonba kerüljön. A kerületvezetés a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását és a belső vizsgálat megállapításait szem előtt tartva úgy döntött, hogy a 2003-ban kötött szerződést semmisnek tekinti” – derül ki az elfogadott előterjesztésből. A Ptk. értelmében nincs szükség külön eljárásra, ahogy kártérítési igénynek sincs helye ilyen esetekben.

Valamivel bonyolultabb

A sok hasonlóság mellett azért számos különbséget is találni a soproni és a józsefvárosi eset között. A Pollack Mihály tér esetében az önkormányzat a köztér felszínhasználati jogát is (részben) átruházta a magáncégre. Ezt egy 2006-ban – a Józsefvárosi Önkormányzat, valamint a Pollack Mihály téri Mélygarázs Beruházó Kft. által közösen – alapított gazdasági társaság, a Pollack Mihály téri Közterületfejlesztő Kft. tette lehetővé. Az előterjesztési anyagokból, valamint a felek között kötött Szindikátusi Megállapodásból megállapítható, hogy a társaságot a Pollack Mihály tér „felszínhasznosításának” érdekében hozták létre. A szerződés szerint a Közös Társaság a Pollack Mihály tér felszínének hasznosítására, karbantartására pályázatot írt ki, és a pályázat nyertesével szerződést kötött. A 2006 szeptemberében kiírt pályázat alapján két szerződés jött létre. Egy felszínhasználati megállapodás az önkormányzat és a Pollack Mihály téri Mélygarázs Beruházó Kft. közös társasága, valamint a Pollack Projekt Kft. között, valamint egy bérleti szerződés a mélygarázs használatának tárgyában a Pollack Mélygarázs Kft. és a Pollack Projekt Kft. között.

Sorozatos törvénytelenségek

A fenti szerződés több jogszabályba is ütközik, az önkormányzat belső vizsgálata sorozatos törvénysértéseket tárt fel. „Törvénytelen a garázsberuházásra kötött szerződés, mert elidegenítésnek minősül, miközben egy forgalomképtelen – a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió között található – köztérről, a Pollack Mihály térről beszélünk, amely mint az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlan, részben sem válhat ki az önkormányzat tulajdonából. Olyan köztulajdonról van szó, amely közvetve társadalmi célokat szolgál ki, annak hasznát kizárólag a „köz” szedheti. Törvénytelen továbbá, hogy szétválasztották a garázsberuházást és a felszínhasználatot, mert egy ingatlan felszíne és felszín alatti része jogi értelemben nem választható szét, de az sem legális, hogy az önkormányzat a köztér „működtetési jogát” átruházta egy részben magántulajdonú projekttársaságra. A vizsgálatból kiderül, hogy az előző vezetés a Pollack Mihály tér üzemeltetését, a közteret „közútnak” titulálva játszotta át harmadik félnek. Ennek következtében törvénytelen fentiek miatt a felszínhasznosításra kiírt pályázat is. Jogellenes, hogy miközben a szerződéses rendszerben az önkormányzat mindvégig – harmadik félnek átadható – „közút-üzemeltetésként” kezelte az ügyletet, a „közút” üzemeltetésére olyan pályázatot írt ki, amely a „közúton” lehetővé teszi állandó jelleggel a vendéglátói tevékenység végzését, amely rendeltetésszerű használatnak korántsem nevezhető” – olvasható a belső vizsgálat eredményeit részletesen ismertető sajtóanyagban. A józsefvárosi ügy eltér abban is, hogy itt egy befejezett, már két éve működő mélygarázsról van szó, amelyet betemetni, vagy a beruházást leállítani nem lehet.