25 milliárd dollár IMF-hitel: a spekulatív tőke lehúz minket

Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke szerint felesleges volt a 25 milliárd dolláros IMF-hitel. Szerinte így akarja kimenteni a nemzetközi spekulatív tőke a nyereségét, amit – többek között – a lakáshiteleket törlesztő magyar állampolgárok fizetnek. Továbbmegy: a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi pénzpiac elkötelezettje. Beszélgettünk még az ingatlanadóról és a lakáshitelek növekvő törlesztőrészletéről.

IMF-hitelről világosan

– A 25 milliárd dollárnyi IMF-EU készenléti hitel célját – amit Magyarország kapott – még mindig misztikus köd lengi be. A potentátok szerint ez a hitel akadályozta meg Magyarországon az államcsődöt. Most végül is mi az igazság?

– Az ország nemzetgazdasága négy nagy alany együttese. A családok, a vállalatok, az állam és a bankrendszer. Mikor egy ország hitelt vesz fel, akkor megvizsgálható, hogy kinek a javát szolgálja, és kinek a terhe. Az IMF-től (Nemzetközi Valutaalap) és az EU-tól felvett, illetve az eddig lehívott több milliárd eurós kölcsön a bankrendszert szolgálja, de az állam terhe, vagyis végső soron a polgárok terhe. Nekik kell helyt állniuk azért a kötelezettségért, amit a hitelfelvétel kapcsán az állam magára vállalt. Ez a pénz nem szolgálja a vállalkozásokat és a lakosságot, hogy munkahelyeket hozzanak létre, bővüljön a fogyasztás vagy megélénküljön a gazdaság. De nem szolgálja az államot sem, hiszen az állam nem használhatja fel beruházásokra, fejlesztésekre vagy a vállalatok feltőkésítésére. Ezt a pénzt az állam a Magyar Nemzeti Banknál tartja tartalékban, és azt a célt szolgálja, hogy ha a Magyarországon jelenlévő külföldi tőke távozni akar, akkor elegendő devizát találjon „raktáron”, amire átváltja a forintban szerzett jövedelmét.

– Azt is mondják, hogy ez a hitel elősegítheti a magyarországi kereskedelmi bankok likviditásának megőrzését, amivel a lefulladt magyar gazdaságot támogathatják.

– A kereskedelmi bankok a Magyar Nemzeti Bank kérdőíves felmérése szerint nem kívánják bővíteni a hitelezési tevékenységüket, sőt, szűkítik és drágítják. A kereskedelmi bankok kivonják a pénzt a vállalatokból, és a nemzeti banknál tartalékolnak. Ami további munkahelyvesztést és válságszituációt teremt. Nem arról van szó, hogy a válság hatására gyengül a gazdaság, hanem a bankok magatartása miatt gyengül a gazdaság, és ezt válságként érzékeljük.

– Az IMF mögött nemzetközi pénzügyi érdekeltségek állnak.

– Az IMF fő részvényese az USA, és gondoskodik az érdekeltségi körébe tartozó intézményről. Bár a Nemzetközi Valutaalap jogi értelemben az ENSZ intézménye, de valójában az amerikai gazdaságot és érdekeket szolgálja. Éppen ezért az USA a saját számvevőszékét küldte ide, hogy vizsgálódjon, miként használja fel Magyarország az IMF pénzét, mennyiben felel meg ez az amerikai érdekeknek.

– Ön szerint mit kellett volna csinálnunk, hogy saját érdekünkben cselekedjünk?

– Nem kellett volna felvennünk ezt a hitelt, mert nem volt rá szükségünk. Nem adódott zavar az államadósság-kezelésben, hiszen a nálunk működő kereskedelmi bankok sem kerültek pénzzavarba, sőt, még nagyobb a nyereségük, mint korábban. Elegendő volt a tőkeellátottságuk, és szó sem volt arról, hogy az anyabankok úgy döntöttek volna, hogy pénzt vonnak ki Magyarországról. Ez valójában a nemzetközi pénzpiacon teremtett zavar hatására kibontakozó krízishangulat. Ezt használták ki arra, hogy egy olyan hitelt vegyünk fel, aminek feltételeként kvázi kötelezvényként írták elő, hogy a szerkezetváltoztatásokat, a szociális célú kiadások csökkentését végrehajtsuk. Ami nagyon lényeges, hogy amíg a kötvénykibocsátások esetében nincs közvetlen fedezet, hiszen az adók biztosítják a visszafizetést, addig az IMF-hitelnél Magyarország felajánlotta a még meglévő közvagyont fedezetnek. Minden állami ingatlan, vállalat fedezetül fel van ajánlva. Persze ezt nem dollárra vagy euróra vonatkozó éles elszámolásként kell értenünk, hiszen nem mérték fel, hogy mi mennyit ér. Ez gyakorlatilag a nyomásgyakorlás eszköze.

– Az IMF-hitel kötelezi Magyarországot arra, hogy vezessük be az ingatlanadót. Ez egy demokratikus országban hogyan képzelhető el?

– Az IMF gyakran más országoknál is így jár el, hogy bizonyos kötelezettségeket elvár a hitelfelvevőtől. Ugyan nem jön létre szerződés az ország és az IMF között, de az adott államnak nyilatkoznia kell arról, hogy mit vállal és teljesít, amit persze az IMF súg meg neki. Az IMF mindig elhárítja a felelősséget magáról, hiszen a súlyos következményekkel járó kötelezettségeket az ország hajtja végre. Az IMF-hitel nem az ország érdekét szolgálja, de maga a mechanizmus elfedi a lényegi beavatkozást. Az IMF a fuldoklót úgy menti ki, hogy közben a kötelet a nyakára hurkolja.

– De hát az amerikai tőke amúgy is itt van cégekben, részvényekben stb. Miért kell az IMF-en keresztül még egy újabb csatorna?

– Az IMF azt szolgálja, hogy az adott országból több erőforrást lehessen kipréselni, ezáltal az amerikai tőke biztonságát és jövedelemszerző erejét növelik.