Felhőkarcolók városa lesz Érd: milliárdokból épül újjá a város

Hiába bólintottak rá az illetékesek Érd új főterére, egyelőre nem kezdődhet meg a beruházás. A több mint egy milliárdból megvalósuló álom egy része ugyanis uniós pénzből valósul majd meg. Az unió pedig vár, mégpedig az év végéig: eddig a határidőig kell ugyanis a városnak prezentálnia a megálmodott fejlesztések pontos menetét. Ha viszont sikeresen veszik az akadályokat, akkor jövő augusztusban egy új Érddel találkozhat az odalátogató, főleg ha toronyházak is épülnek majd a városban – amit bizony nem akarnak a civilek.

Milliárdból épül újjá Érd

Több mint egymilliárdból alakulhat ki Érd új főtere: a város ugyanis sikeresen szerepelt a „Funkcióbővítő rehabiltiáció – Pest Megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében” elnevezésű KMOP kétfordulós pályázat első fordulóján. A város azért indult el a megmérettetésen, mert egy ilyen projekt milliárdokból valósulhat csak meg, amihez bizony uniós forrásokra is szükség van – mondta Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatától Simó Károly, aki hozzátette, hogy üröm az örömben, hogy az eredeti 1606 milliós költségvetést a döntéshozók 1018 millió forintra csökkentették, ebből 800 millió forint az uniós támogatás, 218 millió forint pedig a saját erő. Ebben az összegben számos városfejlesztés van benne: a nemrég felújított Magyar Földrajzi Múzeum bizonyos mértékű átalakítása és eszközeinek fejlesztése, a Gesztelyi Ház rekonstrukciója, illetve egy új sétálóutca kialakítása.

A tervek szerint a Pelikán sétányra keresztelt utca a Felső utcától a lakótelepig vezetne, kávéházakkal, üzletekkel, közösségi terekkel. Simó Károly azt is elmondta, hogy a projekt része még az Alsó utca Budai út felőli szakaszának a teresítése is, ahol a jelenlegi tervek szerint az autóforgalom teljesen meg fog szűnni. A munkák összesen 48 ezer négyzetmétert érintenek, de konkrét építkezés 20 ezer négyzetméteren lesz: a Pelikán sétány, a Felső út érintett szakasza és a Főtér körülbelül 12 ezer négyzetméter, a múzeum és a Gesztelyi Ház 8 ezer négyzetméter.

Virtuális pénz

A pályázatban az első forduló jelentette tehát a megmérettetést, innentől fogva lehet gondolatban osztani és szorozni: a pénzt ugyanis még csak elméletben kapta meg a város. A második fordulóban jön, jöhet a lényeg, mert a városnak ebben a körben önmagát kell legyőznie: 2009. augusztusig az önkormányzatnak el kell készíteni a kiviteli terveket, engedélyeket, a városközpont végleges, a közgyűlés által elfogadott szabályozási tervét pedig év végéig kell letenni az asztalra. Ha a város sikerrel veszi az akadályokat, akkor jöhet a támogatási szerződés megkötése, majd tényleg jöhet a pénz. Érd viszont még ekkor sem lélegezhet fel: az építkezésre ugyanis igen kevés idő jut, jövő augusztusig be kell fejezni a munkát. Az, hogy csak egy fél év jut a tényleges kivitelezésre abból adódik, hogy a pályázatbírálat során sokat csúsztak az elbírálással – mondta Simó Károly, aki hozzátette, mindennek ellenére bíznak benne, hogy időre elkészülhet Érd új belvárosa.

Égig érő város lesz Érd?

Míg a városvezetők hajráznak Érd új belvárosáért, addig a civilek nem fogadják kitörő örömmel a terveket. Ezek között ugyanis az is szerepel, hogy toronyházak épüljenek a városban – nyilatkozta Varga Illés Levente az ÉRDek Egyesület elnökségi tagja. Az építész elmesélte, hogy februárban a településközponti szabályozási folyamat egy olyan javaslatot tett le az asztalra, mely összesen 9 darab 20 és 60 méter közötti épület építését tette lehetővé. Az azóta eltelt időben Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése csupán annyit változtatott az elképzelésen, hogy a Városközpont területén építhető épületek legnagyobb magassága ne lehessen nagyobb, mint a lakótelepen épült épületek legmagasabbikának másfélszerese, azaz mintegy 50 méter. A toronyházakat egyébként Varga Illés Levente szerint nem akarják az érdiek. Szerinte legalábbis ezt mutatja, hogy míg februárban kilenc, addig mára csak két toronyház építését tervezi a város.

Tudomása szerint az egyik épület az Ercsi út torkolatánál állna, míg a másik a belvárosban, az egykori központi gyógyszertár helyén. A városfejlesztési bizottság elnöke szerint azért van szüksége Érdnek toronyházakra, mert a multik már csak ilyenekbe költöznek be – mondta az építész, aki ezzel az állítással nem ért egyet. Továbbá azt is elgondolkodtatónak nevezte, hogy mind a két toronyházat önkormányzati tulajdonban lévő telken húznák fel. Véleménye szerint ez is azt támasztja alá, hogy az Érden élők nem akarják az eltornyosodást: szerinte ugyanis a többi hét toronyházra azért mondott nemet a városvezetés, mert azok magánterületen álltak volna, amihez az ott lakók nem járultak hozzá. Az építésig viszont még sok minden történhet – véli Varga Illés Levente, aki hangsúlyozta, hogy ő bizony nem toronyházellenes, csupán kritikus. Szerinte Érd kertvárosi hangulatából nem szabad égig érő várost varázsolni. Változhat tehát az elképzelés és változhat a szabályozás is, de ha most a szabályozás lehetőséget ad toronyházakra, akkor az jogot, azaz piacosítva pénzt jelent – mondta Varga Illés Levente. Véleménye szerint a legfőbb probléma ezzel az, hogy ha később mégis úgy gondolja a város vezetése, hogy mondjuk a magasházzal járó, megtöbbszöröződő gépjárműforgalmat az egyébként is rossz körforgalomban nem kívánja látni, s ezért visszaminősíti kisebb intenzitású területté, akkor bizony az érdiek az adóból fizethetik a kártalanítást. Magyarán egy adott szituációban azzal is lehet pénzt keresni, hogy bár tervezni tervez, de nem épít semmit az ingatlan tulajdonosa.