Évközi szja-változás: kinek nem jár vissza adóelőleg?

Július 1-jétől visszamenőleg módosítják az szja-sávhatárt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akiknek az éves jövedelme eddig 36 százalékos kulccsal adózott, egy hónap múlva már csak 18 százalékkal fog. Ráadásul a jogszabály értelmében visszamenőleg is jár a különbözet, csaknem mindenkinek. Kik nem élvezhetik az évközi adóváltozás előnyeit?

Mikor van értelme?

Az adójóváírás évközi levonásának csak akkor van értelme, ha a magánszemélynek várhatóan az év végén lesz adókedvezménye, illetve ha a munkavállaló már tudja, hogy például szülés miatt az év végéig csökkenni fog a havi jövedelme. Az évközi adójóváírást nem lehet figyelembe venni akkor, ha a munkavállalót minimálbérért foglalkoztatják, illetve ha a kifizetést megelőzően nyilatkozatban ezt nem kérte a munkáltatója által az adóhatóságtól. Év végén ellenben már visszamenőlegesen jár a munkavállalónak az adójóváírás, attól függetlenül, hogy évközben mit nyilatkozott. Éppen ezért az M30-as munkáltatói igazoláson lévő adóelőlegnél figyelembe vett adójóváírás nem más, mint csak egy tájékoztató adat, aminek semmilyen hatása sincs az év végi elszámolásra, mivel ekkor már csak a jogosultsági hónapok számítanak. Angyal József okleveles adószakértő példázata szerint: „ha valakinek a munkaviszonya augusztus 2-án szűnik meg, de a munkáltatója felmenti a munkavégzés alól és már júliusban kifizeti munkabérét, akkor az jogosult lesz az adójóváírásra már augusztusra.”

Változtak a jogszabályok

2009. július 1-jétől megváltoznak az adóelőleg levonásának szabályai. Az éves adótábla visszamenőleges módosítása miatt az adóelőlegek úgynevezett “túlvonásba” kerülnek. Akiknek az éves jövedelme 1,7–1,9 milliós sávhatár közé esett, azoktól a korábbi 36 százalékos levonás helyett júliustól már csak 18 százalékot fognak levonni. Bár a törvénymódosítás természetesen megengedi a különbözet visszamenőleges rendezését, ám az évközben munkahelyet változtatóknál ez számos problémát vethet fel. A törvény ugyanis csak az adóelőleg-levonási szabályoknál engedi meg a visszamenőleges korrekciót! A munkahelyet váltóknál az úgynevezett „kilépő adatlap” ugyanis nem tartalmaz semmiféle adatot az adóelőleg-levonási módszerről, illetve a jövedelmek havi lebontásáról. Így az évközben munkahelyet váltóknál a törvény nem engedi a visszamenőleges korrekciót.

Levonási szabályok

Az adóterhet nem viselő járandóságokkal kapcsolatosan is változtak az adóelőleg-levonási szabályok. Eddig ugyanis a magánszemély nyilatkozhatott az adóterhet nem viselő járandóságairól, amit a munkáltatónak figyelembe kellett vennie adóelőleg-levonás esetén. 2009. szeptember 1-jétől azonban már kötelező lesz nyilatkozniuk a magánszemélyeknek. Ha nyilatkozik, de a nyilatkozata nem tartalmazza az adóterhet nem viselő járandóság adott havi összegét, akkor a kifizetőnek mérlegelés nélkül a legfelső kulccsal (36%) kell meghatároznia az adóelőleg összegét. Fontos, hogy az adóterhet nem viselő járandóság fogalma nem új fogalom. Ebbe tartozik a nyugdíj és a gyes is. Így ha valaki a havi nyugdíjáról vagy a gyesről nem nyilatkozik, akkor is 36 százalékos kulccsal kell az adóelőleget meghatározni.