Miskolc főtere gigaplázát, az Avas hatalmas sárkánytojást kap

Miskolc az eltelt egy évszázad alatt kereskedővárosból ipari várossá vált, a rendszerváltást követően azonban összeomlott az ipar, a kohászat, a bányászat. Az új arculat kialakulása évekkel ezelőtt kezdődött meg, most a célhoz vezető út közepén tart: a városba látogató azonnal szembetalálja magát az elmúlt években megindult felújítási-városfejlesztési program jól látható eredményeivel, mert máshogy fest immár az egész belváros. Miskolcon a városrehabilitáció folytatódik: megújul a villamospálya, a barlangfürdő, s előbb-utóbb megépül a város egyik főtere, a Szent István tér is.

Modern monstrum: Barlangfürdő

Fél évszázados múltra tekint vissza Miskolc legnagyobb turisztikai attrakciója a Barlangfürdő, amit a közeljövőben egy 120-150 szobás, négycsillagos szállodával szeretnének kibővíteni. Fridély László, a Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szálloda turisztikai fellendülést jelenthet a városnak, hiszen a fürdőüzemeltetés napjainkban csak akkor rentábilis, ha szállodával egészül ki. A pályázat eredményét a héten hirdették ki: bár a pályaműveken ez nem látszik, de a bírálóbizottság indoklása szerint azokat a terveket részesítették előnyben, amelyek szerintük jó léptékben, divatformáktól mentesen oldották meg a feladatot, legkevésbé háborgatva a kialakult park és barlangfürdő hagyományos természeti és építészeti világát. A következő magyarázatuk viszont a pályaművek képeinek megtekintésekor egyértelműen igazolódni látszik: a szakmai testület szerint azok a pályázatok számíthattak elismerésre, ahol az építészek nem zárkóztak el az extrém, különleges megoldásoktól sem. Egyébként a szakmai testület általános értékelésében azt is elolvashatjuk, hogy ők bizony azokat a megoldásokat tartották jónak, ahol a terv csak a legszükségesebb helyeken ment le mínusz szintre, illetve amelyek a vízmű elzárt területét természetes módon be tudták venni a kertterv koncepciójába. Ezek mellett a díjazáskor lényeges szempontként emelték ki azt is, hogy a fürdő belső funkcionális kapcsolatai megfelelők legyenek (cipős és mezítlábas forgalom, gazdasági bejáratok). Így, s ezért díjazták tehát a modern, a többi építész által ötlettelennek tartott betonmonstrumokat.

Az Európában egyedülálló fürdőt egyébként 1959. május 23-án nyitották meg a nagyközönség előtt. Fél évszázaddal ezelőtt a barlangjáratok egy része már megvolt, de a medencék még nem voltak kialakítva és számos technikai megoldás is hiányzott még. Mint kiderült: még mindig vannak feltáratlan barlangok a fürdőben, melyeket mihamarabb biztonságossá is tesznek, hiszen az olykor-olykor tapasztalható hat-hétezres látogatószám további fejlesztést igényel.

Az Unió nyila: „Zöld Nyíl” villamosprojekt

Miskolcon az idei év a beruházások éve: eddig ugyanis úgy tűnik, hogy 2009-ben Miskolcon kezdetét veszi a város történetének egyik legnagyobb és talán a legtöbb embert érintő beruházása, a nagy villamos projekt, azaz a miskolci „Zöld Nyíl” megépítése. Miskolc városának ezzel az a célja, hogy a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése jöhessen létre: az összességében csaknem 38 milliárd forintos beruházás keretében megújul a teljes villamospálya, a megállók, az energiahálózat. A város 31 új járművet is vásárol, a meglévő Tátra típusúakat pedig alacsonypadlóssá alakítják, és meghosszabbítják a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig húzódó 1-es szakaszt másfél kilométerrel, a Felső-Majláth-i lakótelepig. A beruházás költségeinek túlnyomó hányadát – 85 százalékát – uniós forrásból fedezik, a fennmaradó rész állami, illetve önkormányzati hozzájárulás. Amikor a „Zöld Nyíl” Brüsszeltől zöld utat kapott, Káli Sándor polgármester márciusban azt mondta, hogy előteremti a szükséges 4 milliárd forint önrész. Majd eltelt egy pár hét, s a városvezető észlelte: a gazdasági válság hatása elérte a beruházást is. A villamos fejlesztéséhez az uniós támogatás ugyanis forintban érkezik, ezért sokat veszíthet a város az árfolyam miatt. Ezért Káli Sándor a Kormányhoz fordult segítségért, mert mint mondta az árfolyamveszteséget – egy majdnem 40 milliárd forintos projektnél – egyetlen város sem tudja elviselni miközben a villamosberuházást végig kell vinni.

Támadják Miskolc új főterét

Miközben a villamosvonal mentén az elmúlt években folyamatosan átalakul Miskolc városképe, addig a szakemberek a városrehabilitáció egyik legnagyobb projektjét támadják: az új főtér, a Szent István tér kapcsán inkorrektségről és az eljárás erkölcsi megkérdőjelezhetőségéről beszélnek. Pedig amikor a térre vonatkozó pályaműveket értékelték, akkor még minden rendben volt. A bírálóbizottság egyöntetűen elismerte, hogy mint ahogy ők mondták „a díjazásban részesült pályaművekben javasolt megoldások alkalmasak arra, hogy a tervpályázati kiírásban felvetett problémákra megnyugtató megoldásokat adjanak”. A közelmúltban az egyik ilyen problémát a térre tervezett szálloda váltotta ki. Az már a kezdetekkor kiderült, hogy a Szent István tér egyik „falaként” szálloda épülne, de mivel az elsődleges tervek alapján nem találták a térre illőnek az épületet, ezért a terület tulajdonosának megbízásában a Csikós Mihály Építész Iroda (aki a Miskolci Vásárcsarnokot is építette) elkészítette a szálloda módosított terveit, melyek már az országos tervpályázat eredményei alapján a 2008. évi K-3 szabályozási tervnek, és a 2007. évi közgyűlési határozatnak megfelelően készültek.

A pályázaton elnyert támogatással elkezdődhet a szálloda építése – mondta lapunknak Viszlai József főépítész. Egyébként állítólag úgy módosult a szálloda terve, hogy az ne csak a környezetéhez illeszkedjen, hanem a történelmi belvároshoz, a volt Erzsébet fürdőhöz, illetve az Avashoz is. A szóban forgó területre a szállodán kívül egy fürdő is épül majd az Erzsébet fürdő mögötti részen: ennek alapterülete 2600 négyzetméteres lesz, de bruttó 4500 négyzetméteren valósul meg. A szállodával együtt a beruházás mintegy 5,5-5,7 milliárd forintba kerül. A Széchenyi Művészeti Akadémia (SZIMA) most mégis újabb tervpályázati fordulót sürget, de ugyanezt kéri Rudolf Mihály, az építész kamara elnöke is, aki elmondta, tavaly Miskolc városa azt ígérte, hogy a Szent István tér végleges terveinek elkészítése előtt egy újabb pályázatot is kiír. Szerinte egyébként az egyik nyertes, egy budapesti tervezőiroda terveinek felhasználásával tervezi megépíteni a teret. A kamaraelnök úgy tudja, a tér alá tervezett mélygarázs a városi főépítész irodájának munkája (a feladatot meg sem pályáztatták), s ez erkölcsi kérdéseket vet fel. A tér sorsa olyannyira érdekli a helyieket, hogy már a politika sem tudja kihagyni az életéből: Mile Lajos, a Lehet Más a Politika szervezet alakuló ülése után ugyanis bejelentette, hogy a tér megóvása érdekében helyi népszavazást kezdeményeznek. Mint mondta nem nézhetik tétlenül, hogy a belváros egyetlen zöld területét tönkretegyék. Felröppent ugyanis az a szóbeszéd is, hogy a téren pláza is épülne: Viszlai József főépítész ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a város tervei közt szerepel a terület hasznosítása, amelyre befektetői és építészeti pályázatot írnak ki. A jelenlegi érvényes szabályozási terv szerint a településközpont vegyes zóna besorolású, amely lehetővé teszi több rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, és egyéb közösségi szórakoztatóépület építését.