Versailles-i kastélykert lesz a budapesti Leprások Szigetéből! Videó

Budapest egyik természeti kincse a lehetőségek mellett szemetet, kellemetlen szagokat, agyongraffitizett falakat és romos épületeket rejt. Uszoda van, de VB nem lesz, a szigetre vezető két új híd pedig esélyesebb, mint az 5-ös metró. Innen Versailles pont olyan messze van, mint Schönbrunn.

Versailles lesz a Margitszigetből?

A versailles-i kastélykerthez hasonló reprezentatív parkká alakítaná át a Margitszigetet Kocsis László, a Főkert Zrt. vezérigazgatója. A szárazulattal kapcsolatban nemcsak neki vannak nagyívű elképzelései; egységes arculatról, ésszerű hasznosításról azonban a főváros, a kerületek, a Főkert, a KÖH, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., az ásványvíz-palackozó, a Közterület Felügyelet, a Parking Kft., a sportegyesületek, a szállodák, a Honvédelmi Minisztérium, a Fővárosi Növény- és Állatkert, valamint Budapest-Esztergomi Főegyházmegye között hánykolódó sziget esetében eddig nem beszélhettünk.

Vagy nyulak vagy leprások

A Margitszigetből, melyet a XIX. század közepén három sziget összeépítésével hoztak létre, s egy érdekes feltételezés szerint a várostól elszigetelt volta miatt valójában a leprások (leprorum) és nem a nyulak (leporum) szigete volt, az elmúlt kétszáz évben hol fürdőszigetet, hol pedig a schönbrunni park mintájára kialakított sétálószigetet akartak kialakítani. A Horthy-korszakban elképesztő összegeket öltek a felújításába; ekkor épült a Nagyszínpad és a Hajós Alfréd Uszoda, alakították át a Palatinust, melynek medencéje akkoriban a legnagyobb volt Európában, ekkor újították fel a Nagyszállót és a premontrei templomot, valamint a domonkos kolostor romjainak feltárását is folytatták. Ma nagyjából ugyanilyen volumenű területrendezésre lenne szükség ahhoz, hogy ne szégyenkezzünk a turistáknak „Budapest rekreációs központjaként” reklámozott szigettel.

Kifogták az aranyhalakat

Ha körbejárjuk a szigetet, s nemcsak a főbb turistapontokat érintjük, ahol valóban szép virágágyásokkal és rendezett környezettel találkozunk, elkeserítő állapotok fogadnak. Ürülékszag, szemét, agyongraffitizett felületek, a kint napozókat nem egyszer hajléktalanok egzecíroztatják, az iszapos tóban pedig mindössze egy hal és egy teknős árválkodik. Törőcsik Éva, a Főkert Zrt. kertészeti vezérigazgató-helyettese szerint azért, mert „az elmúlt évek során több példányt kihalásztak. A lakosság ráadásul engedély nélkül nagyon sok megunt vörös fülű ékszerteknőst ill. ragadozóhalat telepített a tóba, ami az eredeti állomány szinte teljes pusztulásával járt.” A rongálók az elmúlt időszakban éves átlagban 4 millió forintos kárt okoztak, tavaly 175 lopás, 13 rablás és 11 gépkocsifeltörés történt. A Fővárosi Önkormányzat szerint viszont nem az a megoldás, hogy belépődíjat szednek a szigetre, mint 1919 előtt, hanem az, hogy befektetnek pár milliárdot.

5-ös metró, ingyen wifi, graffitimentesség

A fentiek nem egy aranyhalas vicc csattanójában felsorolt kívánságok; ezek is részei a Margitszigetre 2008-ban készített stratégiai tervnek, melyet az EU által biztosított kohéziós és strukturális alapok segítségével rövid távon 2013-ig, középtávon pedig 2020-ig terveznek megvalósítani. A legtávlatibb felvetés kétségkívül az 5-ös metró, melynek egyik állomását a szigetre álmodta a főváros. Arató György, a XIII. kerület főépítésze lapunknak elmondta, ellenzi az ötletet, hiszen a metró óránként 15 000 utas szállítására alkalmas, a szigeten pedig már most 35 000 pihenni vágyó látogat ki egy napos hétvégén. Az alagút miatt ráadásul a több tízezer embert ellátó ivóvízkutak is veszélybe kerülhetnek.

Két új híd épülne a szigethez

A legnagyobb segítséget valószínűleg az jelentené a szigetnek, ha az UNESCO-világörökség területét, mely jelenleg épp a Margit híd vonaláig tart, kiterjesztenék a Margitszigetre is. A stratégiai terv szerint emellett védett történeti kertté nyilvánítanák a Rózsakertet, a Virágoskertet és a kolostorromot, lecserélnék a veszélyesebb öreg fákat, a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő fafajtákat javasolva helyette, továbbá elbontanák a szükségtelen aszfaltrészeket, és teljesen kivilágítanák a tervek szerint térfigyelő kamerarendszerrel is felszerelt szigetet. A közterület-felügyelők számát megtízszereznék – azaz a jelenlegi egyről tízre emelnék -, valamint gyalogos-kerékpáros hidat építenének a XIII. kerületi Dráva utca és a III. kerületi Kolosy tér felé is. A két híd egyébként a Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz vezetne, melyre Zoboki Gábor építész a jobb kihasználás érdekében sátortetőt tervezne. Az Árpád híd hídfőjében található, semmire nem használt teremben pedig 83 férőhelyes mélygarázs épülne.

Johannita vár helyett a mosdót keresik

A stratégiai tervbe a most Holdudvar étterem és bár néven működő Casino épülete is bekerült, alatta ugyanis a johannita, korábban keresztes lovagok vára fekszik. Kovács Eszter, a Budapesti Történeti Múzeum régésze lapunknak elmondta, hogy a romok állapotáról nincs információ, mindössze egy 19. századi rajz áll rendelkezésükre az alapfalakról. A feltárásra azonban pénzhiány miatt nem kerülhet sor. Kovács Eszter kiemelte, hogy a szigeten máshol is érdemes lenne feltáró munkákat végezni; a domonkos apácakolostor északi és nyugati vége – utóbbi a Margitszigeti Szabadtéri Színpad miatt – még mindig nem ismert. A domonkos rendi kolostor a graffitiknek köszönhetően egyébként is siralmas állapotban van. Az is elgondolkodtató, hogy a középkori Magyarország egyik legkiterjedtebb romemléke a Fővárosi Önkormányzat rendezési programtervében leírtak szerint a leggyakrabban a „Hol lehet itt pisilni?” kérdést veti fel a látogatókban. Pedig a főváros alig néhány éve egy vagyont költött a romokra: 2002-ben neogótikus kútházat építettek, járólapokat rakattak a kerengőbe, a kolostortemplomot pedig megmagasították. A stratégia terv szerint most már inkább lekerítenék a területet.

Évek óta nincs építési engedély

A főváros a bonyolult viszonyok tisztázása érdekében egyébként tovább szeretné erősíteni tulajdonosi befolyását a Margitszigeten. Az állami tulajdonú Sirály csónakház és a mellette fekvő gazos HM tenisztelep megszerzésének ötlete már régóta foglalkoztatja az önkormányzatot, s tájékoztatásuk szerint többször kezdeményeztek érdeklődő tárgyalásokat a tulajdonba vétel lehetőségeiről. A Sirályra három éve még a VII. kerület költött volna 200 millió forintot, mostani lepukkant állapotában az Építők MDKC kajakozói és kenusai használják. Éppígy érdekli a Fővárosi Önkormányzatot a Sirály mellett fekvő, botrányoktól sem mentes történetű, lerobbant Európa-ház épületegyüttese is, mely tábornoki üdülőnek, evezős egyletnek és grillkertnek egyaránt otthont adott már. A ház jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában áll; szóvivőjük, Száraz Gábor azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Európa-ház továbbra is értékesítésre szánt ingatlan, az eljárás előkészítés alatt áll.

Több tenisz, kevesebb tricikli

A fővárosnak 2006-ban egyébként sikerült egy tulajdonjogot megszerezni; az egykor Davis Kupa meccseknek is otthont adó UTE-telep, vagy más néven a Margitszigeti Teniszcentrum viszont azóta is üzemen kívül van. „Az épület és a pályák jelenleg használatra alkalmatlanok, felújításuk jelentős forrásokat igényel, és bár építési koncessziót kívánunk hirdetni, érvényes építési engedély még nincs” tájékoztatta lapunkat a főváros. A fővárosnak a tulajdonjogok megszerzése mellett a területfoglalási díjakra is figyelmet kellene fordítani; biztos, hogy a versailles-i vagy a schönbrunni kastélykertben nem havi 5200 forintba kerül négyzetméterenként a fagyiárus területbérlése, de a bringó-hintók után sem 4200 forintot kellene fizetni havonta. Utóbbiakat egyébként a gyalogosforgalom zavarása miatt korlátozná a XIII. kerületi önkormányzat.

Se pénz, se jogszabályi háttér

Az eddigi, stratégiát nélkülöző rendezési tervek még annyira sem tettek jót a szigetnek, mint az öreg fák kivágásával járó, nagy botrányok között átnyomott Széchy Tamás Uszoda megépítése, ahol 2010-es EB ugyan lesz, 2013-as VB viszont nem. A jelenlegi stratégiai tervben foglaltak számos pozitív változást ígérnek, de még csak a Kerületi Szabályozási Terveket alakítják át, hogy a fejlesztéseknek egyáltalán jogszabályi hátteret biztosítsanak. Az önkormányzat így egyelőre sem az egyes feladatok határidejéről, sem az összegekről nem tud számot adni.