Válságkezelés az építőiparban

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára egy budapesti konferencián az építésügyi szakma képviselői előtt ismertette a kormány építőipari válságkezelő programját. A kormány által április végén elfogadott Gyorsítás II. jogszabálycsomag eredményeként a beruházások növekedése, egyszerűbb és kiszámíthatóbb eljárások, valamint a lánctartozások jelentős mértékű csökkenése várható.

Az építőipar szereplőinek meghirdetett 1800 milliárd forint értékű, két év alatt megvalósuló beruházásélénkítő csomag keretében eddig már 300 pályázat esetében megszületett a támogatási szerződés, összesen 1200 milliárd forint értékben. 160 pályázat esetében pedig már a tényleges kivitelezési munkák folynak, amely 800 milliárd forintos azonnali megrendelést biztosít az ágazat számára. Az állami és önkormányzati nem fizetések megszüntetésére az uniós pályázatoknál április 1-jétől bevezetésre került a késedelmi kamat fizetésének intézménye, amely július 1-jével már az államigazgatás teljes rendszerében érvényes lesz.

A kormány folytatta az építésügy jogszabályainak átfogó átalakítását. A Gyorsítás I. csomag öt átfogó területen kezdeményezett egyszerűsítést, jellemzően a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan. Így a terület- és telekszerzésnél, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, valamint az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében. A Gyorsítás II. csomagban az építésügyi engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére és gyorsítására kerül sor. Az ún. integrált eljárásnak a lényege, hogy az ügyfél egy ún. közreműködő hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együtt dolgoznak.

A kivitelezési eljárásokban elsősorban a lánctartozás visszaszorítására koncentrál a kormány. Ennek legfőbb eszköze az ún. biztos kéz intézményének létrehozása. További elemek az építőipari regisztráció bevezetése, valamint a szakmagyakorlói jogosultságok szabályozása. Az építtetői fedezetkezelő tevékenysége a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését nem csak a vállalkozó kivitelező, hanem az alvállalkozó irányában is garantálná. Az építtetői fedezetkezelő, az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítését, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosítéknak a célhoz kötött felhasználását biztosítja. A fedezetkezelő az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján – amennyiben a kivitelező által benyújtott számla, teljesítéstartalma, teljesítési határideje megegyezik az építési szerződésben rögzítettel – rendelkezik az ellenértékének az elkülönített számlán tartott összegből történő kifizetésére.

Amennyiben az Országgyűlés is elfogadja javaslatokat, akkor a módosítások jelentős része idén ősszel, október 1-jén hatályba lép. A módosítások kisebbik része jövő év elejétől lenne kötelező, így összességében várható, hogy 2010 elejétől már érezhető hatása lesz a rendelkezéseknek.