Kecskeméti ingatlanpiac: még a fű is zöldebb a Mercedes miatt

A kecskeméti ingatlanok a Mercedes beruházása miatt némileg túl vannak értékelve, így a városban nem érzékelhető annyira az ingatlanpiaci válság, mint más megyeszékhelyeken. Azt viszont tudni kell, hogy az autógyár nem az egyetlen, ami bizakodással tölti el a helyieket.

Környező körök

Mint Sándor Istvántól megtudtuk, a környező településekre áttételesen a kecskeméti Pólus Róna is hatással van: ennek környékén komoly infrastrukturális fejlesztés történt, bővítették az Auchant, és a volt szovjet laktanyát is fölújították. A régi tiszti lakásokból társasházakat alakítottak ki, kiköltözött a területre a főiskola, és kollégium is épült. A város oktatási és logisztikai központ kialakításába is belekezdett. Ezzel összefüggésben közlekedési csomópontokat, körforgalmat is kialakítottak a környéken. A fejlődő, autópályához közeli területtől nincs messze Kadafalva, Helvécia és Ballószög, így ezen települések is felértékelődtek, hiszen többek között a megközelíthetőségük is javult. Mint Sándor Istvántól megtudtuk, Kadafalván az önkormányzat több mint 50 építési telket parcelláz, és egy projektcég is telkeket alakít ki, amelyekre szép családi házak épülnek: itt 5–10 ezer forintos négyzetméteráron lehet eladni a telkeket, de a lélektani határ inkább az 5 ezer forint. Ennek oka, hogy a vevők 4–5 millió forintnál többet nem szánnak telekre, és mindegy számukra, mekkora a parcella: lehet 400, 800 vagy éppen 1500 négyzetméteres is, a lényeg, hogy az ára megfelelő legyen.

Tíz kilométer a világ?

Érdekes az is, hogy Kadafalvától 5 kilométerre van Helvécia, ahol az önkormányzat 10 ezer forintos négyzetméteráron alakított ki telkeket, ami relatíve drágának számít. Sándor István kevés esélyt lát az ezen az áron való értékesíthetőségére, különösen a kadafalvi árak tükrében. A már említett két település mellett a Kecskeméttől 10 kilométerre lévő Városföldön is alakítottak ki telkeket, amelyeket 3 millió forintos átlagáron adtak el. Az alacsonyabb ár mögött az állhat, hogy erről a településről a kecskemétiek már nem szívesen ingáznak: “Az önkormányzat itt nemrég egy háromszobás, 90 négyzetméteres, garázzsal is rendelkező társasházi lakást értékesített. A kikiáltási ár 8 millió forint volt, de hiába ajánlottam ki az ingatlant, az érdeklődők az ingázás helyett inkább 10–10,5 millió forintért vettek egy 2,5 szobás kecskeméti panellakást– meséli a Kiskuningatlan koordinátora.

Már megint a hollandok?

Kecskemét környékén sok a tanya is, amelyeket Sándor István szerint azért nem sikerül eladni, mert a külföldi érdeklődés nagyjából 2 éve visszaesett, a tanyák pedig kevés helyi fiatalnak mozgatják meg a fantáziáját. Az érdektelenség hátterében az is megbújhat, hogy egy lakható tanyát 4–5 millió forintért meg lehet venni, viszont a pénzintézetek vagy nem fogadják el fedezetként az ingatlant, vagy olyan magas önerőt kértek, amit a vevők nem tudtak biztosítani. “Másrészt a gyerekes családoknak veszélyes kiköltözniük tanyára, mert orvos, óvoda, bölcsőde és gyógyszertár nincs a közelükben – magyarázza a szakember, majd megemlíti, hogy egy kizárólag németeknek, osztrákoknak és hollandoknak közvetítő kolléganője úgy tapasztalja, hogy mostanában a hollandok érdeklődése lódult meg a tanyák iránt. Ő maga azonban ezt nem érzékeli: “Több olyan osztrák és német ügyfelem is van, aki most bízott meg tanyaeladással, de érdeklődő alig akad. Ehhez tudni kell, hogy a tanyákat a külföldiek korábban üdülési célra vették meg, de mivel megváltoztak az üdülési szokások, óriási túlkínálat van a tanyákból, nyaralókból. A Kecskeméttől 25 kilométerre lévő Lakitelek-Tőserdőn például az üdülőknek nagyjából 40 százaléka eladó. Ezek ritkán nagyobbak 40 négyzetméteresnél, és az áruk is nagyjából 4 millió forint. Vannak persze 6, 8, 10, de akár 25 millió forintos ingatanok is, amelyek ugyancsak nehezen értékesíthetők.