Atomerőmű épül az egri Dobó István térre? Városrendezés hevesen

Eger város városrehabilitációs tervei közül a leglátványosabb a Dobó tér rekonstrukciója, mely alapjaiban változtatja meg a város egyik jelképének számító teret. A mind a város lakóit, mind a turizmust markánsan érintő projekt mellett, számos kisebb beruházás is aktuális.

Város a város alatt

Az Eger belvárosa alatt található 3000 négyzetméternyi pincerendszer újrahasznosítása a 2010 Európa Kulturális Fővárosa pályázat része volt. Az egri pályázat kudarca után a város azonban nem állt el az egykor 150 kilométer hosszú Fenessy György érsek által a XVII. században építtetett pincerendszer kulturális hasznosítástól, tavaly ismét pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. A projekt megvalósíthatósági tanulmányát jegyző HitesyBartuczHollai Euroconsulting Tanácsadó Kft. tájékoztatása alapján, a jelenlegi tervek szerint a városi közgyűlés egy történelmi látványpark kialakítására törekszik. Az összköltségvetést 2,8 milliárd forintra becsüli a cég, mely önkormányzati önerőből, magántőkéből és Európai Uniós támogatásból tevődne össze. Elfogadott végleges költségvetési konstrukció még nincs, de Tietze Nándor idegenforgalmi vállalkozó 2005-ben már látogathatóvá tett egy 3 kilométeres szakaszt a nagyközönség számára. Az eddigi több tízmilliós fejlesztések azonban csak a Cifrakapu utca alatti pinceszakasz megerősítésre, falazására, tömedékelésére, a világítás kiépítésére, a víz alatt álló szakaszok pallósítására, valamint a korábbi Széchenyi utcai főbejárat a Bazilika előtt található Szent László szobor alá helyezésére volt csak elegendő. Ahhoz, hogy ezen a 3 kilométeres szakaszon egy interaktív múzeum is megvalósulhasson, további 700 millió forintra lenne szüksége a vállalkozónak. A tervek szerint a leendő kiállítás az 1004-től, a püspökség megalapításától, 1687-ig, vagyis a törökök kivonulásáig terjedő időszakot mutatná be életképekben, fény- és hangeffektekkel színesített, interaktív jelenetekben.

Kormos Gyula, Bástya Építész Iroda – Egri Tervező Műhely építész ügyvezetője tájékoztatása szerint a tervük az, hogy a meglévő betömködött pincerendszert újra összekötik a buszpályaudvar alatti részekkel a Gyertyás-borok Háza alatti kazamatákkal, illetve, hogy egy földalatti tengelyt képezzenek a Pori sétány alatti járatok és a Pyrker tér alatt futó pincék között. A Pyrker téri leendő mélygarázst közvetlenül összekötnék a belvárossal, miközben a buszpályaudvar megközelítését is leegyszerűsítenék. A földalatti passzázsban a végponton lifttel is megközelíthető lesz majd az érseki pincerendszer. Az új főbejárat az Eszterházy tér alatt kialakítandó passzázsnál lenne, amely szintén szoros kapcsolatban állna a Líceum földalatti létesítményeivel.

Líceum Tudásközpont

Tavaly az Eszterházy Károly Főiskola egyike volt annak a hat felsőoktatási intézménynek, mely az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik pályázatán sikerrel járt. Az Alma Mater 5 milliárd forintot szerzett a megnyerhető 29 milliárdból. A tervek még korábban a Kulturális Főváros pályázat „Város a város alatt” EKF-pályázat részeként készültek, akkor a földalatti városrész része volt a Líceum alagsora is. Az interaktív kiállítás és vásártér felől a főiskolai Tudásközpontba vezettek volna a pinceutcák. A központ megvalósul, kiegészülve egy fölső szinti megújulással. A pályázati kiírásban fontos szempont volt a természettudományos képzés feltételeinek javítására, a területre jelentkező hallgatói létszám növelésére való törekvés. Az egri főiskola szakemberei úgy vélik, a népszerűsítést nem a ponthatárok csökkentésével kell elérni, hanem a gyermekek eleve meglévő természettudományos érdeklődésének ápolásával. Ennek egyik kiváló eszköze a Varázstorony, ami most tovább fejlődhet a pályázati támogatásból. Regionális természettudományos pályaorientációs és módszertani bázisközpont lesz a csuda-toronyból.

Infotoriumot alakítanak ki a belső udvar alatt, ami tulajdonképpen egy modern, hatalmas termet jelent. Koncertek, nagy érdeklődésre számot tartó előadások helyszíne lesz ez, mindenféle multimédiás kiegészítéssel. A Kepes-gyűjtemény is a Líceumba kerül, a tudós mai követői életet, új tartalmat kívánnak adni a hagyatéknak, az utókor érdekében. Nemcsak a megszerzett tudás bemutatása fontos a projektben, a tanulás segítése is. Az utóbbira új tereket alakítanak ki, természetesen a legmodernebb informatikai feltételekkel. Bővül a természettudományos adatbázis is, amihez új könyvtári terek létesülnek. Az élelmiszerbiztonsági fejlesztésekkel foglalkozó központ pedig a főépületben minősítő laboratóriumokat kap, aminek a lakossági fogyasztóvédelemben lesz jelentős szerepe. A projekt része egy teljes épületrekonstrukció nyílászárócserékkel, tető- és homlokzatfelújítással. A XVIII. és XXI. század találkozik majd a Líceumban, amely Eger legpatinásabb, egyben legmodernebb épülete lesz 2010-re.

Mélygarázsok és a Dobó tér rehabilitációja

Több helyen, a Kossuth Lajos utcában a Buttler-ház mellett, az Eszterházy tér alatt, a Kórház északi részénél valamint a Dobó tér alatt létesítene mélygarázsokat az önkormányzat, ezzel is enyhítendő a belváros zsúfoltságát – mondta kérdésünkre Ficzere György. Az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint a tanulmánytervek elkészültek, a megvalósításhoz viszont pályázati és vállalkozói tőke bevonására is szüksége lesz a városnak, hiszen egy-egy mélygarázs megépítése 1,5 milliárd forintba is kerülhet. A városi költségvetést terhelő önerővállalást kötvénykibocsátásból, valamint az MFB kedvező kamatkondíciójú hitelfelvételével oldanák meg.
2007-2013 között összesen 270 milliárd forintra pályázhatnak a magyarországi városok Brüsszelnél és Budapestnél, ami egy sikeres egri pályázat esetén a Dobó tér és környékének (Szúnyog köz, Centrum parkoló) teljes megújhodását jelentené. E célból Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata építészeti ötletpályázatot hirdetett a város főtere arculatának megújítása és funkciójának bővítésére. A pályázatra 19 sikeres pályamű érkezett, ám teljes egészében egyik sem adott választ a felmerült építészeti kihívásokra. Az első díjat az Egri Építész Iroda kapta. Komáromi Tas építész kérdésünkre elmondta, terveik vezérelve az volt, hogy egy olyan homogén szőnyeget fektessenek a belvárosra, mely megteremti a további fejlesztések infrastrukturális alapját. Egy szerethető, élhető, új belváros megteremtése a cél. A csapat jelenleg a vázlatterveken dolgozik, melyek majd további pályázaton vesznek részt regionális szinten. Az eredeti terveken máris változtatni kellet. Az egykori Centrum Áruház ’70-es évekbeli épülete sokaknak fájó pont a barokk belváros közepén. A díjnyertes terv eredetijén a Centrum épülete nem szerepel, ám úgy tűnik nem sikerül megegyezni az épület tulajdonosával, így a Centrum marad. Komáromi azt is elmondta, hogy a Dobó István szobrát (Stróbl Alajos munkája) mindenképpen a helyén tartják, de a „Végvári harcosok” (Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása) valószínűleg új helyet kap majd, hogy a Városháza épülete jobban érvényesüljön.