Mit érdemes és kötelező tudni a foglalóról?

A foglaló az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél részére a szerződés kötésekor átadott pénz vagy más dolog, amelyet a kötelezettségvállalás jeléül ad.

Mit kell tenni, ha elmarad a szerződés teljesítése?

Amennyiben a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. Egyéb esetben a foglaló a teljesítésbe beszámít vagy ha a teljesítés elmaradásában mindkét fél hibás, vagy egyik fél sem az, akkor a foglaló visszajár. Természetesen abban az esetben, amennyiben a foglaló nem pénz, hanem más értékes dolog, tárgy, abban az esetben a foglalót adó a teljes ellenértéket köteles kifizetni, a foglalót kapó pedig a foglalóként átvett tárgyat visszaadni.

Csak adásvételi szerződésben köthetünk ki foglalót?

Foglalót bármilyen típusú szerződésnél ki lehet kötni, de leggyakrabban az adásvételi szerződéseknél alkalmazzák. Ma már gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek foglalót.

Hogyan – írásban vagy szóban – történhet a megállapodás a felek között?

A foglalóval kapcsolatos megállapodásra a jogszabály nem ír elő írásbeli alakot, ezért foglalót a szerződéskötéskor ki lehet kötni szóban is vagy ráutaló magatartással, vagyis olyan magatartás tanúsításával, amelyből mindkét fél ugyanarra a dologra gondol. Természetesen a szóbeli vagy ráutaló magatartással kikötött foglaló esetén egy későbbi vita során a bizonyítás sokkal nehezebb. Ilyen esetben a bíróság a szerződéskötés körülményeit tisztázza, meghallgatja a feleket és az esetleges tanúkat, és ezek alapján dönti el, hogy az átadott pénzösszeg foglalónak minősül-e.

Nagyon fontos, hogy mindkét szerződő fél tisztában legyen a foglalóra vonatkozó lényeges jogszabályi előírásokkal, vagyis tudja, hogy a foglaló kikötésével mit vállal.

Mikor kell átadni a foglalót?

A foglaló tárgyát a szerződés megkötésekor át kell adni. Nem elég tehát az olyan szerződési kikötés, hogy a foglaló átadása később, a szerződésben meghatározott napon vagy a szerződésben meghatározott feltételhez kötötten fog megtörténni. Amennyiben a foglaló átadása a szerződés kötésekor nem történt meg, a foglaló kikötése érvényesen nem történt meg. A foglaló kikényszerítésére ezért eredményesen per sem indítható.

A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A gyakorlatban a foglalót a szerződésben fizetendő ellenérték 10%-ában szokták meghatározni. Az, hogy milyen összegű foglaló minősülhet túlzottnak, nem lehet általánosságban meghatározni. Ilyen probléma felmerülésekor a bíróság a szerződéskötés minden elemét megvizsgálva dönti el a kérdést.