Botrány a Duna-parton: hotelt építenek a bérház udvarára, Rogánt nem érdekli?

A Molnár utca 35. szám alatt Bohém Art Hotel épül, a régi házra további 4 szint kerül, míg a telek belső részén betuszkolnak egy monstrumot. A szomszédos házak ablakaitól három méterre hatemeletes tűzfal magasodik, sötétségbe borulnak a lakások. Az önkormányzat szerint a jogszabályoknak és a kerületi városrendezési tervnek megfelelően jártak el. A lakók hiába kérték levélben Rogán Antal segítségét. Az engedély nélküli bontás miatt 4 és fél millióra büntették a tulajdonost. A kivitelező a Wallis-hoz köthető Market Építő Zrt. Ők hozták össze az MTV új gyártóbázisát is. Lehet-e sötétben élni?

Kulcsmomentum: légudvar vagy zárt udvar?

A lakók több jogszabály megsértését vélelmezik, ezekből csupán egyet emelünk ki, amely azonban kulcsmomentum lehet. Ez pedig a távolságtartás problémája. Úgy tűnik ugyanis, hogy az OTÉK nem teljes körűen rendelkezik, mintha kiskaput hagyna ez ügyben. Vagyis amíg a légudvar kifejezés jelentését meghatározza, addig a zárt udvart nem magyarázza meg. Ugyanis ha a szóban forgó udvar – ahol eddig csupán egy jóval alacsonyabb épület állt, és most egy szálloda magasodik – légudvar, akkor az építtető jogszerűen beépítheti. Ha viszont zárt udvarnak minősül, akkor más szabályok érvényesek rá, és akkor a telek közepén csupán négy méteres sávban építkezhetnének. Az OTÉK 36. §-a így rendelkezik: „ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll – az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében – a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 méterre álljon.”

A légudvar és a zárt udvar között az a különbség, hogy a légudvar szellőzésre szolgál, így oda toalett, fürdőszoba ablaka nyílhat, de lakószoba nem. Ha a Havas utca 2. udvari lakásainak ablakai a hátsó udvarra nyílnak, akkor az vélhetően nem tekinthető légudvarnak. Ráadásul a légudvarban gázüzemű lakásfűtő készülék nem vezethető ki. A rendelet ugyanis azt is mondja, hogy az új épület nem károsíthatja meg a szomszédokat, jelen esetben a tűzvédelmi előírások is sérülhetnek, a kiáramló szén-monoxid drasztikusan rontja az életkörülményeket. Az önkormányzat erre úgy reagált, hogy az engedély kiadásához az eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóság kikötésekkel hozzájárult.

Nem jár alanyi jogon a fény?

Az OTÉK 86. §-ban szerepel továbbá az ún. benapozási szabály, vagyis „a lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.” Az építtető viszont arra hivatkozik, hogy az udvaron régebben is állt egy másfél szintes épület, bár attól a szomszédos házak lakásaiba behatolt a fény, és sokkal alacsonyabb mint a most épülő hat szintes szálloda. Valamint annak építési engedélye sem áll rendelkezésre, így vélhetően illegálisan húzták fel, akkor viszont nem lehet rá hivatkozni. Az I. fokú hatóság döntését saját a föntebb már idézett közigazgatási hivatali határozatával megerősített álláspontja szerint jogosnak tartja, felhívva a figyelmet az OTÉK idézett benapozásra vonatkozó jogszabályhely azon kitételére, mely szerint „… kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé” , de e kitételnél is fontosabb körülmény, hogy az építési engedély kiadásakor az OTÉK egyáltalán nem tartalmazott benapozásra vonatkozó előírást. Viszont az OTÉK-paragrafus – miszerint a benapozási szabály alól kivételt képez, ha a kialakult beépítés, esetünkben a zárt soros beépítés, nem teszi lehetővé ezt – logikailag önmagát cáfolja, hiszen éppen esetünkben tette lehetővé a benapozást, ugyanis közel 100 évig csupán másfél szintes épület állt, és sütött nap.