Botrány a Duna-parton: hotelt építenek a bérház udvarára, Rogánt nem érdekli?

A Molnár utca 35. szám alatt Bohém Art Hotel épül, a régi házra további 4 szint kerül, míg a telek belső részén betuszkolnak egy monstrumot. A szomszédos házak ablakaitól három méterre hatemeletes tűzfal magasodik, sötétségbe borulnak a lakások. Az önkormányzat szerint a jogszabályoknak és a kerületi városrendezési tervnek megfelelően jártak el. A lakók hiába kérték levélben Rogán Antal segítségét. Az engedély nélküli bontás miatt 4 és fél millióra büntették a tulajdonost. A kivitelező a Wallis-hoz köthető Market Építő Zrt. Ők hozták össze az MTV új gyártóbázisát is. Lehet-e sötétben élni?

Árnyékba borulva

Az V. kerületben a Molnár utca 35. szám alatti műemléki jelentőségű területen fekvő ház átalakításával egy hatemeletes monstrumépületet húznak fel Bohém Art Hotel néven. A szálloda új épületszárnya ugyanis a szomszédos házak: a Molnár utca 33., a Havas utca 2., valamint a Belgrád rakpart 9. által közrezárt területen magasodik. Ha a szomszédos ház legfelső szintjén kiállunk a gangra, érdekes látványban lehet részünk, mert a függőfolyosóhoz szinte hozzáépítik az új hotelt, így ha a lakók később hallgatóznak, mert épp nincs semmi a tévében, és az eső miatt kirándulni sem lehet, akkor talán a bohémtanya belső életébe is „befülelést” nyerhetnek. Bár a hatóság tájékoztatása szerint az új épület falazata a jogszabályokban szereplő hő-, és hangszigetelési előírásokat betartja. Az udvaron rohamtempóban épülő hotel betonkockája horrorisztikus módon a szomszédos Havas u. 2. és a Molnár u. 33. szám alatti társasházak négy szintjének lakásait sötétségbe borítja, az ablakoktól három méterre magasodó új épület a napfénytől és az egészséges levegőtől is megfosztja a lakókat. A szálloda legfelső emeletét zajvédő fallal látják el, mivel ezen a szinten helyezik el az épület gépészeti berendezését.

Az építkezés során a megtartandó utcai traktus második emeleti főfalainak engedély nélküli bontásról nem tájékoztatták az önkormányzatot, ezért az egyik lakó feljelentésére a polgármesteri hivatal 4 és fél millió forintra büntette a tulajdonost, aki azonban fellebbezett, ezért jelenleg másodfokú eljárás alatt van az ügy. Az új hotel utcafronti részén a mostanában szokásos eljárást alkalmazzák az épülettel, vagyis patyomkinfalu-effektus érvényesül – rekonstruálva az eredeti 1903-as állapotot –, megtartják a külső eredeti homlokzatot, de mögötte szinte minden megújul és még ráhúznak három emeletet. Ez a módszer a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által megengedett rehabilitációs módszer, amit a lakók és a civil szervezetek tiltakozása ellenére a történelmi zsidónegyedben rendszeresen alkalmaznak, és az UNESCO haragját is kiváltotta. Ezáltal egészen más funkciójú épületeket kreálnak, ami valójában a lényegtől fosztja meg a történelmi belvárost, ami miatt a csodájára járnak a turisták, vagyis a hely atmoszférájától, az ún. genius locitól.

A lakók tiltakoztak

A szomszédos ház, vagyis a Havas utca 2. szám alatti társasház lakói 2007. február 8-án fellebbezést nyújtottak be a Közép-magyarországi Közigazgatási Hivatalhoz – jelenleg Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal néven fut – az V. kerületi polgármesteri hivatal építési és műszaki osztálya által kiadott V-5006/3/2007. számú határozata ellen, amely megadta a Béke Irodaház Szolgáltató Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek szállodaépítésre az elvi építési engedélyt. Ebben a lakók azzal érveltek, hogy „lakásaink az építkezéssel érintett ingatlan falától olyan kis távolságra helyezkednek el, hogy a megvalósulás után lakásaink szellőzetlen és sötét bezárt hátsó udvarra néznének, amely nem csak a használhatóságot teszi lehetetlenné, sötétté és szellőzetlenné, hanem olyan értékcsökkenést eredményezne, amely rendkívül sérelmes az érintettekre nézve.”

De nemcsak a megszűnő fény és redukált oxigén miatt tiltakoztak, hanem a hotel tetején elhelyezendő gépészeti berendezések zajnövelő hatása ellen is: „a megvalósulás után az ún. szálloda tetején lenne elhelyezve a gépészet, amely köztudottan nem kis zajjal jár.” Valamint azt állították, hogy az OTÉK alapján kötelező megfelelő mennyiségű parkolót is építeni, hogy ne a zsúfolt belvárost terhelje tovább a létrejövő intézmény: „kérdésünk, hogy hová tervezi a szálloda garázsát, parkolóját, hiszen tudomásunk szerint jogszabály kötelezi a beruházót az ezekről való gondoskodásra.” A tervező az építési engedélyben 30 helyet jelölt meg, amiből a beruházó 20 millió forintért 10 darabot megváltott a parkolóhely létesítési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 32/2007. (IX. 17.) sz. helyi rendelet előírásai szerint. Ettől még az amúgy is túlzsúfolt utcában még több autó fog parkolni.

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

A Közig.hivatal elutasított

A lakók fellebbezését végül elutasította a Közigazgatási Hivatal I. fokú hatóság, az elvi engedély határozatát pedig azzal indokolta, hogy a Havas utca 2. telkén lévő és három szinten keresztül jelenleg is az építkezés telke felé lezárt légudvar már eleve úgy készült, hogy az a szomszéd telek beépítése esetén tűzfallal lezárásra kerül. Ezt tekintve a légudvarra nyíló helyiségeket is ennek figyelembe vételével kellett (kellett volna) kialakítani (így például lakószobáknak a légudvarra történő nyitása helytelen volt, mivel arra kellett volna számítani, hogy a légudvar a szomszéd ingatlan beépítésekor lezárásra kerül). A tervezett épület az építésügyi előírásoknak megfelel, így az épület engedélyezésének nem akadálya a szomszédos ingatlan légudvarára néző lakások használhatóságát kedvezőtlenül befolyásoló tervezett épület hatása, erre való hivatkozással nincs jogalapja az engedély megtagadásának. A hatóság még hozzátette, hogy a területen mindig a zártsorú beépítés volt jellemző (illetve az előírásokban is ez szerepel), ami azt jelenti, hogy az épületek jellemzően telekhatárukra épülnek. Továbbá szabálytalanul épült épületrészek (helyiségek) elbontatására (átalakítására) bizonyos elévülési időn túl nincs lehetőség, de azok megléte nem lehetetlenítheti el az egyébként szabályoknak megfelelő építés engedélyezését/megvalósítását. Az építési engedély ellen senki nem nyújtott be fellebbezést.

Ehhez csupán annyit tehetünk hozzá, hogy a hivatal százéves házakról beszél, vagyis száz év elteltével ilyen módon bővíteni a szóban forgó telken álló épületet, enyhén szólva furcsa, és azt eredményezi, hogy a szomszédos lakók érdekei sérülnek, lakásaik értéke nagyban lecsökken. Ki fogja megvenni a sötét és levegőtlen ingatlanokat? Felmerül továbbá, hogy a városrendezési terv kialakításakor nem kellett volna-e körültekintőbben eljárni, ugyanis nem tehetnek a szomszédos házban lakók arról, hogy anno száz éve hogyan építették fel a házakat, és hogyan húztak fel melléjük egy sokkal alacsonyabb épületet engedély nélkül. Erre hivatkozni lehet, hogy jogszerű, de etikátlan.