Szarvashibák a lakásbiztosításnál, azaz hogyan csökkentsük a díjat?

Magyarországon jelenleg az összes lakás mindössze kétharmada van biztosítva, ám a lakosság a lakásbiztosítások kárrendezési gyakorlatával a legelégedettebb. A válság hatására az ügyfelek és a biztosítók helyzete is nehezebbé vált.

Lassul a biztosítási piac

A felmérések szerint Magyarországon a lakásállomány biztosítottsága kisebb, mint a nyugat-európai országokban. Az ezredforduló körüli 67 százalékos biztosítottsági arány az azóta eltelt időszakban csak kis mértékben nőtt. 2007 év végére 73 százalék volt 4 millió háztartás alapján számolva, s ez a szám 2008 végére sem változott, míg a nyugat-európai országokban a lakások 80-85 százaléka biztosított. A biztosítási piac mozgására az elmúlt években a legnagyobb hatással az új lakásépítések voltak, hiszen hitelfelvételkor kötelező a biztosítás megkötése. A hazai újlakás-piac azonban telítődött, a fejlesztők lakások építése helyett az elmúlt évben inkább logisztikai és a szállodafejlesztések felé nyitottak. A válság hatására ráadásul több, már megkezdett lakópark-fejlesztés leállt.

Elvesztegetett pénz a lakásbiztosítás?

Az alacsony biztosítási arány emellett annak is köszönhető, hogy amikor minden fillér számít, sokan érezhetik a lakásbiztosítási díjat elvesztegetett pénznek, hiszen a statisztikák arra mutatnak rá, hogy a biztosítási események 95 százalékát a kis értékű, néhány tíz- vagy százezer forintos károk teszik ki. Fekésházy András, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) lakásbiztosítási tagozatának elnöke lapunknak elmondta, hogy „a lakóépületeket károsító események közül a kárkifizetéseket tekintve a legnagyobb arányt az elemi károk képviselik, azok közül is a vihar és felhőszakadás a legjellemzőbb. Kiemelkedő továbbá a csőrepedés miatti károsodások előfordulása. A legkevésbé veszélyeztetik az épületeket az egyéb kategóriába sorolható események, mint pl. a földomláskárok, az idegen járművek ütközése stb.” Ráadásul mivel a vagyonbiztosításoknak, így a lakásbiztosításnak is egészen más a célja és tartalma, mint a lejárati életbiztosításoknak, természetes, hogy a befizetett pénzt még teljes kármentesség esetén sem kapjuk vissza, bár a társaságok egy része díjcsökkentéssel jutalmazza, ha egy szerződésre meghatározott időn belül nem történik kárkifizetés.

Szarvashibák a lakásbiztosításban

Érdekes tény, hogy az alacsony biztosítottsági arány mellett a felmérések szerint a lakosság a lakásbiztosítások kárrendezési gyakorlatával a legelégedettebb. Az ott bejelentett károknak ugyanis több mint felét 30 napon belül rendezi a biztosító. Ha mégsem, akkor általában nem a biztosító, hanem az ügyfél ráérős hozzáállása miatt húzódik el az ügyintézés.

A Pató Pál úr hozzáállás mellett egy másik tipikus hiba az alulbiztosítás. Ez gyakran előfordul akkor, ha a biztosítást hitelfelvételkor kötik. A hitelprocedúra után ugyanis sok biztosítottnak már nincs kedve, energiája arra, hogy alaposan végiggondolja a biztosítási szerződést. Természetesen egyéb esetekben is előfordulhat, hogy a biztosított rosszul méri fel vagyonát, vagy egész egyszerűen csak spórolni szeretne a biztosítási díjon. Ők lesznek azok, akik a káresemény után csúszópénzzel próbálhatják rávenni a biztosító szakemberét a nagyobb – azaz a tényleges, de a szerződés alapján nem jogos – kárösszeg felvételére.

Gyakori hiba továbbá, ha hagyjuk, hogy a biztosítás felett eljárjon az idő. Még akkor is ajánlott rendszeresen felülvizsgálni a biztosításunkat, ha évekig nincs káresemény, hiszen egy lakásfelújítás, vagy a vagyontárgyaink gyarapodása után nagyobb kárt okozhat a betörő vagy a lakástűz. Az újabb vagyontárgyak beszerzését mindig jelentsük be a biztosítónak a szerződés tényleges értékeinknek megfelelő biztosítási összegre történő módosítása érdekében.

A harmadik szarvashiba, ha azt gondoljuk, hogy egy tárgy részleges rongálódása esetén annak bekerülési értékét fizeti ki a biztosító. A biztosítótársaságok az ingatlanban és a benne lévő vagyontárgyakban keletkezett károknak vagy a javítási költségét, vagy az újraépítési, illetve ingóságok esetében az újrabeszerzési költségét térítik meg. Ha a házunkról lefújta a palatetőt a szél, ne várjuk a biztosítótól, hogy cseréptetőt fizessen. Azt, hogy javításra vagy újjáépítésre kerülhet-e sor, minden esetben a kár mértéke dönti el.

Nézzük át alaposan, mire szól a biztosítás, így elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket. A lopott kulccsal történő betörés például nem mindenhol számít biztosítási eseménynek, de a zavargással, politikai tüntetéssel, lázadással összefüggő rongálás sem tartozik a biztosítások fedezeti körébe.

Hiába reménykedünk abban is, hogy a cég számára vett tárgyakat fedezi a lakásbiztosítás. Egyesek ilyenkor inkább arra hivatkoznak, hogy elveszett a számla, sőt a jótállási jegy is, de ne feledjük, a biztosító ezt jogosan kéri be a kártalanítás előtt.

Ha valóban nem találjuk a számlát vagy jótállási jegyet, nézzük végig a családi fotókat. Kis szerencsével valamelyik képen látható lesz az ellopott festmény vagy kezünkön a hiányzó gyűrű. Műtárgyainkat ne felejtsük külön biztosítani. Míg ugyanis egyéb tárgyaink értéke az idővel csökken, addig az előbbieké emelkedik, ezért más típusú biztosítást igényelnek.