Menekülnek a cégek a magyar adópokolból

Kettős adójogi szorításban vannak a magyar vállalkozók: kedvezőtlen a jelenlegi hazai társasági és személyi jövedelemadó rendszere; és ezzel egyidejűleg a balkáni és nyugati országok kedvezőbb adókörnyezetet biztosítanak régiós versenytársaiknak – derült ki a BDO Forte elemzéséből.

Túl nagy az újraelosztás!

A BDO Forte – a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és professzionális tanácsadó hálózata – szervezésében a Balkáni Adófórum tanácskozáson megtudhattuk, hogy miért is áll ilyen csehül a magyar gazdaság és vállalati szféra. A BDO Forte a balkáni országokról, valamint a régióval határos euróövezetbe tartozó Szlovéniáról és Ausztriáról készített átfogó felmérést az aktuális jövedelemadózás jellemzőiről. A legfontosabb megállapítás, hogy a jelenlegi magyar személyi jövedelemadózás nem versenyképes régiós viszonylatban. Például az 1000 euró havi bruttó bér alapján számított teljes bérköltségre vetített nettó bér aránya Magyarországon 47,7%. Vagyis a teljes bérköltség több mint 50%-át az állami költségvetés elvonja, az újraelosztás útvesztői pedig kifürkészhetetlenek. A bruttó bérnek tehát kevesebb mint a fele jut el a munkavállalókig. Ugyanez a szám a környező déli és nyugati országokban közel 60%-os értéket mutat, Szlovéniában 60%, Ausztriában 63%, míg Bulgáriában 66% ugyanez az adat. Különösen fájó a magyar munkáltatók és munkavállalók számára az a körülmény, hogy még többkulcsos adórendszert működtető, magas adószintű országok is (Ausztria, Szlovénia) jobb nettó jövedelemarányt kínálnak ezen a bérszínvonalon, mint a hazai adórendszer.

A személyi jövedelemadó tekintetében Magyarországon a 19-38%-os sávok érvényesek jelenleg, viszont Bulgáriában az szja 10%!, Romániában 16%, míg Szerbiában 12%. De még Ausztriában (0-50%) és Szlovéniában (16-41%) is nagyobb játéktér mutatkozik. A munkáltatói társadalombiztosítás terén sem állunk jobban, a mi 27,5%-os értékünk mellett ugyanez a szám Szlovéniában 16,1%, Horvátországban 17,2%, míg Bulgáriában 17,5%. A normál általános forgalmi adóban szintén „vezetünk” a 23%-kal, mások megelégszenek gyengébb helyezésekkel is: 18-22%-ig terjednek a variációk.

Fokozódik a kitelepülés veszélye

A magyar vállalkozások a jelenlegi válságkörnyezetben már nem tudják ezt a régiós versenyhátrányt tartósan ledolgozni, ezért érdemi változások hiányában jelentősen megnövekedhet a gazdasági kitelepülés veszélye. Az adóterhek a vállalkozások nyereségét csökkentik, költségként kerülnek elszámolásra. Ebből eredően az átlagos adóelvonás mértéke is fontos szempont lehet rövid távú beruházási döntések kapcsán. Ráadásul ezt a versenyhátrányt már egyszer megtapasztaltuk pár éve Szlovákiával szemben, amikor a lesajnált északi szomszéd lekörözött bennünket. Mikor bevezették az egykulcsos adórendszert, idehaza gazdasági szakembereknek mondott kormányzati tanácsadók tamáskodtak a szlovák gazdasági döntések kapcsán, most csupán hebegnek-habognak.

A szlovák leckéből egyelőre nem tanultunk, a mai napig tehetetlenül állunk a gazdasági áttelepülés problémája előtt, nincs hatékony eszközrendszer a kezünkben. „Amennyiben érdemi változás nem történik a magyar jövedelemadózásban, úgy ez a kockázat most már majdnem teljesen körbeér minket, azaz majdnem mindenhol kedvezőbb lehet a munkaviszonyból származó jövedelmek adózása vagy a társasági jövedelemadózás, mint idehaza” – szögezi le Gerendy Zoltán, a BDO Forte ügyvezető partnere.

Adóreform kell minél előbb!

Európai uniós tagállamok esetén Magyarországnak is biztosítania kell a szabad tőke és munkaerő-áramlás feltételeit (EU-alkotmány alapelv). Ennek a feltételrendszernek eddig mi az előnyeit élveztük, mert a működő tőke beáramlása nagyságrendileg meghaladta az esetleges kiáramlást. Volt időszak a 90-es években, amikor Magyarország kínálta a legalacsonyabb társasági adókulcsot a régióban. Mára ez a helyzet a visszájára fordult, ami már hátrányos helyzetet okoz az itt lévő vállalkozásoknak. Míg nálunk az általános társasági adókulcs 19%, addig a feltörekvő országok közül Romániában 16%, Szerbiában és Bulgáriában 10% ez a mutató. „Az utóbbi időben folyamatossá vált belföldi adóreform törekvések értékelésekor a hazai szempont és érvrendszerek elemzése mellett nem feledkezhetünk meg a régiós összevetések elvégzéséről sem. Ennek hiányában könnyen megismétlődhet a szlovák adó- és költség-vetési változások megkésett felismeréséből eredő jelentős pozícióvesztés” – tette hozzá Gerendy Zoltán.

[tabla=109]