A „bűnös” APEH a „virtuális számlák” után is adóztat!

Utolsó órában a vállalkozások. A VÉSZ a magyar építőipar feltámasztására fogalmazta meg javaslatait. Állítsanak fel krízisközpontot! Sürgetik az állami beruházások előbbre hozását. A virtuális számlák utáni adók beszedését függesszék fel! A nemfizetőkre pedig a törvény sújtson le! De legalább az APEH!

Utolsó órában

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) a válságból kivezető utat a belső piac élénkítésében, a hazai szükségletek kielégítésére irányuló beruházások ösztönzésében, a nemzeti ipar fellendítésében jelöli meg. Olyan fórumot hoznának létre, ahol az építőiparban dolgozó kis és közepes vállalkozások (kkv) javaslatokat fogalmazhatnának meg a tervezett – építőipar megmentését célzó – gazdasági csúcsnak. Először azonban szerintük a tűzoltási munkálatokat kell elvégezni, hiszen kezdenek bedőlni a vállalkozások, éppen azok, akik az érdemi munkákat elvégzik. A gyors intézkedéseket az alábbiak jelentenék:

• az önhibájukon kívül bajba jutott cégek jogos követeléseinek behajtásában segítsen az állam,

• törvényi eszközökkel vágják el a további visszaélések útját (vegyék el az alvállalkozásokat ki nem fizető megrendelők kedvét a tisztességtelen üzleti magatartástól),

• az állami, önkormányzati beruházásokat hozzák előre, hogy munkát biztosítsanak az ágazatnak (törvényt kell alkotni arra, hogy a pénzügyi forrás a teljes kivitelezői láncon átfolyjon, és a munkát valóban elvégző alvállalkozók is megkapják a járandóságukat).

Ha nem lesznek kishalak, kik építik fel a nagyhalak projektjeit – teszik fel a kérdést. Ha ugyanis a zömében alvállalkozói státuszban lévő kkv-k tömegesen bedőlnek, a projektcégek hiába jutnak majd később könnyebben forráshoz, nem lesz, aki létrehozza a beruházást. „Az életképes, de a lánctartozások és a gazdasági krízis miatt kilátástalan helyzetbe jutott építőipari kkv-k víz fölött tartása közös érdek, hiszen egy esetleges gazdasági fordulat esetén is csak akkor tudjuk a gazdaság motorját beindítani, ha lesz még kivel.”

Válságkezelés

A kiteljesedő válság ellensúlyozására építőipari kríziskezelő szervezet felállítását javasolják, amely alkalmas lenne a bajba jutott vállalkozások bejelentkezésének fogadására, és önhibájukon kívül történt csődhelyzetük válságkezelésére. Elképzelésük szerint a bejelentkezett vállalkozások ügykezelése alatt csődeljárási moratórium lépne érvénybe, ezután a válságszervezet egyénileg dolgozná ki a segítségnyújtás lehetőségeit. Persze alapvető lenne, hogy a cég megfelelő referenciákkal rendelkezzen, és előzetes korrekt működést tudjon felmutatni. A kríziskezelő működtetésére pénzügyi keretet kellene biztosítani, ebből azokat a vállalkozásokat tartanák életben, amelyeket a láncban feljebb lévő kivitelezők nem fizettek ki.

E vállalkozások esetében követelik, hogy az ügykezelés ideje alatt az APEH függessze fel adó- és járulékbehajtási eljárását, és ne vessen ki inkasszót a vállalkozások számláira. Amennyiben a cégnek hitel vagy más okból kifolyólag 0-s APEH igazolásra lenne szüksége, úgy tüntesse fel az igazoláson, hogy a cégnek jogos követelése van x cég felé, amelynek realizálódásáig az APEH haladékot ad a tartozás kifizetésére. „Moratóriumot kell hirdetni az építőipari cégek csődeljárási ügyeiben, figyelembe kell venni, hogy az adott cégnek milyen nagyságrendű kintlévősége van, a behajthatatlan összegek esetében a számla után befizetett közterhek azonnali visszautalása, adó- és járuléktartozás esetén a visszajáró összeg beszámítása esélyt ad a túlélésre. A behajtható tartozások állami faktor cég általi felvásárlása pedig támogatható kezdeményezés.”

Ne csak a bankot és a multit, a kkv-t is segítsék!

Rövid lejáratú bankhitelek esetén – folyószámlahitel, Széchenyi-kártya I. újrakötési feltételének biztosítása stb. –, ha a meghosszabbítás feltételeit a vállalkozás nem tudja teljesíteni a válság következtében, kapjon segítséget ahhoz, hogy elkerülje az azonnali felmondást – hiszen a kereskedelmi bankok is kaptak állami segítséget. Néhány javaslat ez ügyben: a hitelek fordulónapjának átütemezése a bank és az ügyfél egyeztetése alapján, áthidaló hitel lehetősége, rugalmasabb ügykezelés, állami garanciavállalás. Javasolják továbbá, hogy az állam a multinacionális cégekkel szemben a hazai vállalkozásokat kiemelten támogassa, hiszen a munkahelyek 70%-át a kisvállalkozások tartják fent. Vissza nem térítendő támogatást szeretnének azoknak az évek óta korrekten működő építőipari cégeknek, amelyek a foglalkoztatotti létszám megtartását vállalják. „A vállalkozásokat fel kell tőkésíteni, hogy túléljék a válságot, ez legalább annyira fontos a gazdaságnak, mint a bankok konszolidálása!”

Tiszta vizet akarnak önteni a pohárba: az építőiparban valós árképzésen alapuló munkadíjakat kell alkalmazni, amiből a kkv-k minden működési és járulékos költség, foglalkoztatási terhek kifizetése után tisztességes nyereséggel meg is tudnak élni. 2006-ban az ÉVOSZ, a MÉK, az MMK és a MALOSZ szakmai támogatásával kiadásra került egy Mit, mennyiért? Építőipari költségbecslési egységárgyűjtemény, amely az ágazati kollektív szerződésben lefektetett irányelvek alapján született. A kiadványban a vállalási díjak a valós működési költségek alapján lettek megállapítva, ezzel szemben ezen összegek harmadáért lehet munkát elnyerni az eltorzult árszerkezetű építőipari piacon.

A nemfizetőket vegyék elő!

Az APEH tanúsítson nagyobb önmérsékletet azokkal szemben, akik foglalkoztatnak, járulékot, adót fizetnek. Hiszen a nyereség nagy részét lekaszáló projektcégek kis létszámú munkaszervezettel működnek, míg a kivitelező alvállalkozóknak be kell jelenteniük a munkásokat. „Amennyiben a késedelembe eső vállalkozás számlákkal bizonyítja, hogy azért nem tud teljesíteni, mert nem fizették ki, az APEH a nem fizető cég ellen indítson eljárást, és tőle inkasszózza le az összeget!” Továbbá javasolják, hogy ahogy a Cégbíróság nyilvántartásába bekerül az a cég, akinek tartozása van az adóhatóság felé, kerüljön széljegyre az a cég is, aki másoknak notóriusan nem fizet. A cégbírósági nyilvántartásokon fel lehetne tüntetni, hogy a cégek tulajdonosai korábban milyen felszámolt vagy felszámolás alatt álló vállalkozásokban vettek részt, működtek közre.

Mivel a vállalkozások tömeges csődje a települést is nehéz helyzetbe hozza – hiszen a munkanélkülivé váló dolgozók segélyezése a terheit növeli, miközben jelentős bevételtől esik el –, ezért szükséges az önkormányzatok és a helyi vállalkozások kapcsolatának szorosabbá fűzése. Az együttműködés eredményeképpen az önkormányzat segíthet a munkához juttatásukban, a helyi beruházásokon a helybeli cégeket kell preferálni (ez is csak Magyarországon kérdés – a szerk.), ami jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. A kisvállalkozásoknak címzett, 12-18% kamatterhű hitelek helyett forrást kell juttatni az önkormányzatoknak, amiből a területükön működő, életképes cégek talpon maradását tudják támogatni a munkahelyek megőrzése érdekében! A hatékonyságot növelné a vállalkozások holdingba szerveződése, ebben szintén tudna az önkormányzat segítséget nyújtani.