Áprilistól pulzál Budapest Szíve: jön Brüsszelből a pénz!

Ki tudja, mikor újul meg az egész Belváros, meddig irigyeljük még Prágát. De legalább az uniós pénzeknek köszönhetően a Budapest Szíve-program egyes elemei megvalósulnak. A főváros a Duna-korzót bővíti, a Kossuth utcától az Erzsébet térig új szórakoztató- és bevásárlónegyed alakulhat. A város új főtere pedig 2013-ra épülhet meg.

Részsikerek lesznek

A Budapest Szíve – amely a teljes Belváros műemléki és közterületi megújítását jelenti – túl nagy falat a Fővárosnak az önkormányzatok jelenlegi anyagi helyzetében. Átfogó fejlesztések helyett csupán lépésekben halad a rehabilitáció, szó sem lehet a Prágára jellemző gyors megújulásra. Versenyt futnak a hagyományokat ápoló városvédők, valamint a néha fércműveket alkotó fejlesztők (lásd Király Passage), máskor pedig a középszerűség hódít tucat-társasházak építésével egy-egy szecessziós remekmű szomszédságában. Mivel a pénz az úr, várunk a brüsszeli forrásokra, amelyekből a Budapest Szíve 3 nevesített projektje most már hamarosan kapni fog. A Városháza Fórum-beruházás viszont – amely az egykori Károly körúti bazársor helyének közösségi-kulturális központként való újrateremtését biztosítja – nem része az európai uniós programoknak.

A 3 uniós forrásból megvalósítani kívánt projekt:

• Belváros új főutcája (projektgazda: Belváros-Lipótváros Önkormányzata),

• reprezentatív kaputérség (projektgazda: Bp. Főváros Önkormányzata),

• hídfőterek és új pesti korzó (projektgazda: Bp. Főváros Önkormányzata).

Egyelőre elsimultak a viták

El kell ismerni, hogy nem könnyű a Belváros rehabilitációját megvalósítani, hiszen a különböző korokban eltérő stílusirányzatok alakították a fejlesztéseket, és az elmúlt negyven év is kellemetlen nyomokat hagyott a városképen. Ezért aztán a revitalizációs kérdésekben viták merülnek fel a szakemberek között. Ennek tudható be a tavaly ősszel zajlott konfliktus a Főváros és az V. kerület között, amikor utóbbi azt kérte előbbitől, hogy 11 épületre vonatkozóan szüntessék meg a műemléki védettséget. Az érvelés szerint a szóban forgó ingatlanok nem illenek bele abba a képbe, amely meghatározná az ún. Főutca-projekt külső arculatát, ezért kisebb-nagyobb átalakításukra, funkcióváltásukra volna szükség. Ezt a kérést a Főváros elutasította, amiben a közhangulat is szerepet játszhatott, hiszen a belvárosi kerületek korábban műemlék jellegű épületeket ítéltek halálra, és a botrány már nemzetközi színtéren is kitört, különféle műemlékes testületek protestálnak a budapesti rombolások ellen.

Az V. kerület az elutasító határozat után kifogásolta a Városháza Fórum terveit, túlságosan is “plázajellegűnek” vélték az új épületkomplexumot. Végül Rogán Antal polgármester aláírta a Károly körutat érintő kerületi szabályozási tervet, a 11 épületre vonatkozó előterjesztést pedig még tavaly októberben visszavonta a kerület. A vita azért is érdemel figyelmet, mert a Budapest Szívébe tartozó 3 uniós támogatású projektet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is egy program részeként kezeli, ezért nagyon lényeges, hogy a kapcsolatok harmonikusak maradjanak, és ne terelődjenek a politika síkjára. Kovács Mátyás, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szóvivője viszont nem hiszi, hogy „az egyes elemek összeegyeztetésével kapcsolatban probléma merülhet fel.” A fővárosi és az V. kerületi önkormányzat egyébként már 2007. december 20-án együttműködési megállapodásban rögzítette azon szándékát, hogy a Budapest Szíve Program 3 projektjét együttműködve, egymást segítve valósítja meg.