Okosak és gazdagok: a dél-budai fejlesztések

A XI. és XXII. kerület néhány éve került a nagyberuházók fókuszába. Azóta számos sikeres lakó- és kereskedelmi épületet fejlesztettek, de az előkészületek alapján sejthető: a fejlődés java még hátravan.

XXII. kerület

A rutinos fejlesztő szinte elképzelni sem tudna jobb helyet egy lakóparknak, mint a XXII. kerület: jó levegő, hatalmas, jó ár-érték arányú, panorámás telkek, tehetősebb lakosság, közeli bevásárlóközpontok. Persze negatívum is akad elég: megközelíthetetlen Duna-part, óriási átmenő forgalom, elmaradott infrastruktúra. A Budapest délnyugati kapujában fekvő Budafok-Budatétény-Nagytétény azonban még csak mostanában kezdi felkelteni a beruházók figyelmét.

Skoglund: 150 milliós fejlesztés

A Skoglund Holdingot – mely 2004 óta a Bankár Holding tulajdonában állt, s melybe 2006-ban olvadt be a Sasad Szövetkezeti Rt. – 2008 végén a Chayton Sava Property Fund és a CV Starr vásárolta fel 74 százalék erejéig. A cég vezérigazgatója 2009 januárjától John Verpeleti, aki az AXA REIM-től érkezett a Skoglund élére. Bár a cég 26 százaléka továbbra is a Bankár Holding tulajdonában marad, a stratégia változik: a Skoglund a jövőben ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. A cég ugyanis 10 millió négyzetméteres földterülettel rendelkezik Dél-Budán és környékén. A Skoglund 150 millió eurós beruházásra készül a XXII. kerületben, melynek részleteiről egyelőre nem kívántak nyilatkozni. A fejlesztésre alkalmas területek közül az egyik – egy 6 hektáros – épp az M0 és M6 csomópontjánál fekszik. A másik terület Nagytétényben a 6-os út és a Duna-part között terül el. A 10 hektáros föld a beruházás megkezdéséig mezőgazdasági művelés alatt áll, s az érvényben lévő Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint vendéglátó és sportlétesítmények, valamint ismeretterjesztés építményei helyezhetők el rajta.

Háros-sziget: még nem tudni, ki veszi meg

Még nem tudni, kié lesz a Háros-szigeten található egykori honvédségi ingatlan, melyet a honvédelmi miniszter 2004-ben katonai szempontból feleslegessé nyilvánított. A Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség lapunk kérdésére elárulta, hogy az ingatlan egy 10,3 hektár nagyságú területét közfeladatok ellátása érdekében, térítésmentesen átadta Budapest XXII. kerületi önkormányzatának, az ingatlanból visszamaradó területrész sorsáról pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. dönt. Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivője elmondta, hogy a szóban forgó terület nagysága 86,4 hektár. „Ebből 72 hektár erdő, melyet a tervek szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park vagyonkezelésébe adunk. A maradék 14,3 hektár telephely és út. E terület értékesítésre várhatóan 2009-ben kerül sor.” Hogy mire hasznosítható ez a rész, arra nem kaptunk pontos választ. “A Budapesti Településszerkezeti Terv a területet erdő területbe sorolja, az FSZKT K-HT, azaz különleges honvédségi területként jelöli, ugyanakkor a terület NATURA 2000 besorolás alatt is áll. Az megállapítható, hogy a szabályozók változtatása esetén is csak korlátozottan hasznosítható az ingatlan” mondta lapunknak Száraz Gábor.

Sasad: erős a verseny

A több mint egy évtizedig üresen álló egykori Kinizsi laktanya 12,7 hektáros területén a Biggeorge’s-NV építi Sasad Liget projektjét. Az első ütem átadása 2-3 hónapot csúszott, de a megépült lakások több mint 90 százaléka már gazdára talált. A II. ütemet az elképzelések szerint 2009 végén adják át. Zoboki Gábor építészirodájának tervei szerint készült projektben valószínűleg sikerül felülmúlni a gyakran luxusfalanszterhez hasonlító lakóparkokat: a belmagasság három méteres lesz, a lakásokhoz nagy teraszok kapcsolódnak, a 217 lakásból 170 különböző kialakítású lesz, és a mindössze 3-4 szintes házak között nem lesz két egyforma épület. A környéken fejleszt a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. is. A Sasad Resort I. ütemének használatbavételi engedélye azonban még nem érkezett meg. Mint Dömötör Mónika, a GTC lakóingatlan marketing és értékesítési igazgatója elmondta, a csúszás csak az ünnepeknek tudható be. A II. ütem építését csak a fagy elmúltával kezdik.