További dossziék »

Meddig mehet el a haszonélvező?

Szabo E. | 2009. január 9. 15:21 | Módosítva: 2009. január 9. 15:21 | 5 hozzászólás
Címkék: pénz és jog, társasház | magazin összes címke »

Miközben a haszonélvező vígan él a lakásban, a tulajdonos örülhet, ha nem rajta verik le a felújítási költségeket. Ilyen felállásban kinek mik a jogai, kötelességei?

Cikkünk első részében a haszonélvezeti jog keletkeztetését és megszüntetését tekintettük át, most pedig azt nézzük meg, milyen jogai és kötelezettségei vannak a feleknek.

Pénzért mindent

A tulajdonos haszonélvezővel szembeni jogai meglehetősen korlátozottak: csak abban az esetben használhatja például saját lakását, ha a haszonélvező nem él az ingatlanban, és csakis akkor költözhet oda, ha a haszonélvező ehhez hozzájárul. Ugyanez vonatkozik a bérbeadásra: “A tulajdonos csak akkor adhatja maga bérbe az ingatlant, ha a haszonélvező nem él ingatlanhasználati jogával. A helyzet persze nem ilyen egyszerű: ha a lakás üresen áll, a haszonélvező pedig ott sem lakik, megteheti, hogy az ingatlan haszonélvezetét ingyenesen átengedi más személy részére. Ebbe a tulajdonosnak nem igazán van beleszólása, ilyen esetekben is maximum akkor kérheti a haszonélvezeti jog megváltását, ha özvegyi jogról, nem pedig szerződéssel alapított haszonélvezetről van szó” – mondja dr. Ruszthi Hunor ügyvéd, a Szikora és Ruszthi ügyvédi iroda tagja, majd hozzáteszi, hogy más a felállás akkor, ha a haszonélvező pénzért kívánja bérbe adni az ingatlant. Ilyenkor a tulajdonost “előbérleti jog” illeti meg, ami annyit tesz, hogy ha megfelelőek számára a haszonélvező és a leendő bérlő között megkötendő szerződés feltételei, akkor ő maga léphet a bérlő helyére, azaz a haszonélvező ugyanazokkal a feltételekkel köteles vele szerződést kötni, mint tette volna a bérlővel. Így tehát a tulajdonos, ha pénzért is, de használhatja saját ingatlanát.

Generációk

Tulaj, fizess!

Haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében figyelni kell arra, hogy kinek a nevén vannak a közművek: ha ezek a tulajdonos nevén vannak, a szolgáltatók rajta követelik a tartozást. Ezért célszerű egyebek mellett például a villany- és gázórát is átíratni az ingatlant ténylegesen használó haszonélvező nevére. Ha ugyanis ő lakik az ingatlanban, neki kell állnia az alapkiadásokat, így például a rezsiköltséget és a fenntartással kapcsolatos terheket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségeit ugyanakkor a tulajdonosnak kell megfizetnie: ha például a társasházat jogerős közgyűlési határozat alapján utólagosan hőszigetelik vagy felújítják, ennek a lakásra eső költségeit nem a haszonélvezőnek, hanem a tulajdonosnak kell viselnie. A kisebb javításokat, így például a szobafestés költségeit persze már nem lehet a tulajdonos nyakába varrni.

Állag, óvás

“Amíg a haszonélvező lakik a lakásban, a tulajdonosnak joga van meghatározott időközönként ellenőrizni a lakás állapotát, a haszonélvezőnek pedig lehetővé kell tennie a látogatást: a tulajdonos akár kulcsot is kérhet a lakáshoz, bár önhatalmúlag nem mehet oda be, hiszen a haszonélvezőt birtokvédelem illeti meg. Ha azonban a tulajdonos úgy ítéli meg, hogy a haszonélvező túlzottan lelakja a lakást, kérheti, hogy esetleges kompenzációként tegyen le az pénzbeli biztosítékot” – mondja dr. Ruszthi, majd folytatja: “Ha a haszonélvező ezt nem teszi meg, és továbbra sem “kíméli” az ingatlant, bíróságtól kérhető a haszonélvezet gyakorlásának felfüggesztése.” Ezt persze nem a »kosz van« esetében, hanem inkább a »felszedte és eltüzelte a parkettát« beköszöntésénél lehet kérni…

Azon túlmenően, hogy a tulajdonos jogosult ellenőrizni az ingatlan állapotát, a javításokat is joga van elvégeztetni, a haszonélvező pedig köteles ezt tűrni. A tulajdonos bizonyos esetekben akár építkezni is kezdhet a haszonélvezettel terhelt ingatlanon: ráhúzhat például egy szintet a haszonélvező lakására. Ennek azonban az a hátulütője, hogy a haszonélvezet az új ingatlanra is kiterjed, hacsak a tulajdonos nem alapít előzetesen társasházat: ez az eset hasonló az osztatlan közös tulajdon esetéhez.

Védett haszon

A tulajdonos építkezni ugyan építkezhet, de gyakorlatilag nem vehet fel jelzáloghitelt a haszonélvező hozzájárulása nélkül: elvileg erre ugyan lenne lehetősége, hiszen a rendelkezés joga a tulajdonosnál van, aki haszonélvezettel terhelten nemhogy hitellel terhelhetné, de akár el is adhatná a lakást. Hozzájárulás nélkül azonban aligha van olyan hitelező, aki megkockáztatja a hitelnyújtást, vagy megvásárolja az ingatlant. Arra is van példa, hogy ezzel visszaél a tulajdonos: egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd ügyfele például úgy járt pórul, hogy adósa az utolsó pillanatban, még mielőtt végrehajtást kértek volna a perben megállapított tartozására, haszonélvezeti jogot jegyeztetett be egyetlen vagyontárgyára, azaz saját tulajdonú ingatlanjára. Így hiába került végrehajtás alá az ingatlan, érdeklődő híján gyakorlatilag nem lehet azt árverésen értékesíteni. Ha ugyanis a végrehajtás elrendelésekor az ingatlan haszonélvezettel terhelt, az az árverést követően sem szűnik meg.

A cikk hasznos volt? Választ kapott a kérdéseire?
A témához kapcsolódó cikkek
Legfrissebb olvasói hozzászólások (5)
  1. Mi van ha a haszonelvezo honapok sot evek ota nem fizeti az ingatlanra a szamlakat, es a tulajdonosnak kuldik a felszolitasokat? A haszonelvezonek bevetele nincs, feketen kiadja a szobat az ingatlanban illetve a muhely reszt es 3 kocsibejarot.
    Nem tudunk mit tenni.Meg kulcsunk sincs az ingatlanhoz.
    Edesanyamat eltemetni sem engedte, egy polcon vannak a hazban a hamvai, de nem tudunk bejutni, mert ugye kulcsunk az nincs.

  2. Mi van ha a haszonelvezo honapok ota nem fizetrrol a felszolitasokat a tulajdonosnak kuldik?

  3. El ajándékozhatom a tulajdonomat a haszonélvező tudta nélkül?

  4. A haszonélvező jogosult birtokolni, használni és hasznosítani az adott ingatlant.Ez a joga a tulajdonossal szemben is megilleti, ahogyan azt gyakran lehet hallani ” a haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál”. Ez ezen részjogok vonakozásában igaz is. Az Ön lehetősége, pontosabban kötelezettége, hogy a haszonélvező ezen jogát tiszteletben tartja és biztosítja számára ennek a jognak a gyakorlási lehetőségét. Ami még lehetőséget jelent Önnek, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházhatja, de csak a haszonélvezeti joggal terhelten teheti meg ezt, azaz egy esetleges eladás nem fogja érinteni a haszonélvezeti jogot, ez viszont az eladás megnehezülését, és az alacsony eladási árat vonja maga után.

    dr.Nagy Zoltán ügyvéd
    DR.NAGY ÉS TÁRSA ÜGYVÉDI IRODA
    1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
    Tel: +36 1 352-72-90; fax: +36 1 352-72-89;
    E-mail: iroda@innosec.hu
    http://www.drnagy-ugyved.hu
    http://www.ingatlanjog.hu
    http://www.cegjog.info

  5. Mit tudok kezdeni a tulajdonjogommal, ha én lakom a lakásba, de most a haszonélvezö szeretne beköltözni?

Hozzászólás

500

Moderálási elvek