Moszkva akár háborúval is rendezheti a gázvitát?

Ha Kijev nem teljesíti Moszkva követelését, Oroszország akár erővel is megpróbálhatja biztosítani az európai földgázexportot – idézi az International Herald Tribune szerkesztőségi cikkét a Népszabadság Online.

Három volt tbiliszi nagykövet – Denis Corboy, az Európai Bizottság, illetve William Courtney és Kenneth Yalowitz, az Egyesült Államok diplomatája – szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után ismét igyekszik befolyást szerezni a függetlenné vált tagköztársaságokban és a kelet-európai volt szocialista államokban – az augusztusi grúz-orosz háború tanúsága szerint akár erővel is. Szerintük az orosz-ukrán gázvita is csak ennek a geopolitikai játszmának az egyik fejezete.

Egy esetleges hadi beavatkozást sejtet, hogy Moszkva orosz állampolgárságot osztogat a Krímben, ahol jelentős orosz kisebbség él. Ez azért különösen aggasztó, mert Dél-Oszétia elleni inváziót is az orosz állampolgársággal rendelkező dél-oszétok védelmére hivatkozva indították el, de a második világháború is a Németországon kívül élő németek érdekeinek védelmére hivatkozva kezdődött, akár Csehszlovákia feldarabolására, akár Lengyelország lerohanására gondolunk.

A diplomaták szerint hasonlóan kiélezetté válik a viszony Kazahsztánnal is, ha a közép-ázsiai állam Oroszország megkerülésével próbál gázt eladni Nyugatra. Nem tűrné el a Kreml azt sem, hogy Fehéroroszországban kirobbanó forradalom megdöntse a hozzá a végletekig lojális Alekszandr Lukasenko hatalmát – figyelmeztet a három volt diplomata, akik szerint Oroszország ez esetben annektálja szomszédját.