Távfűtési anomáliák: amikor az állam kihúzza alólunk a támogatást
Címkék: pénz és jog | magazin összes címke »
Szanyi Tibor bejelentette: az MSZP 2010-ben megszünteti a távhőtámogatás rendszerét. Azt is megemlítette, nem lehet leválni majd a távfűtésről. A Panelbalekok Eseti Munkacsoportja (PEM), Szanyi Tibornak írt nyílt levele.
A környezetterhelés mérséklése
Szokás kijátszani a távfűtés jelenlegi rendszerének (nem a hardverről, a szoftverről van most szó) fenntartása érdekében a környezetterhelés mérséklését. A távfűtés melletti egyetlen komoly érv a környezetterhelés mérséklése, kiváltása. Mert az szent igaz, sokkal kevesebb környezetterhelő anyag jön ki a cső végén (kéményen), ha egy filterezett erőmű füstöl sok ezer gázkazán helyett. Már csak ezért is szigorúan tilos visszaélni ezzel a helyzettel. Ugyanakkor tudjuk, hogy az erőművek ezt teszik, ezzel revolverezik a döntéshozókat. A távfűtés társadalmi haszna, azonban nem jogcím semmiféle átverésre.
A november 26-ai sajtótájékoztatón Szanyi úr azt is elmondta, hogy „a jogszabály biztosítja a leválást a távhőrendszerről, de csak abban az esetben, ha a leválás nem jár több emisszióval”. Magyarul, ez azt jelenti, hogy nem lehet leválni a távfűtésről, csak akkor, ha helyette villannyal, vagy villanyüzemű hőcserélős berendezéssel fűtünk (ezeknek nincs helyi károsanyag-kibocsátása). Szanyi úr és kormánya tehát bent akarja tartani az embereket a fogyasztói karámban, miközben azt ígéri az – akadékoskodó, polgárosodással kacérkodó – erőműjobbágyoknak, hogy többé nem kapnak vissza majd egy fillért sem abból a pénzből, amivel támogatják havonta távfűtésszámlájukkal a multinacionális cégek erőműveinek áramtermelését, és az abból bezsebelt profitot.
Ha nem fogalmaznánk olyan finoman, ahogyan az szokásunk, azt mondanánk erre Szanyi úrnak, a távfűtött állampolgárok kizsigerelése is csúnya dolog, azonban arculcsapásuk még pluszban, már az orcátlanságot súrolja. (Persze, folyamatosan reménykedünk abban, – csak erősen figyelmeztetni akartak bennünket -, hogy most még tudnak adni nekünk arra pénzt – szabályozhatóság megteremtése –, ami egyébként a távhőszolgáltató és az erőmű dolga lenne, ha nem lenne érdekeik ellenére.) De mivel úrimód fogalmazunk, ha már egyszer munkacsoport vagyunk, és a párbeszéd intézményének sem akarunk befűteni, csak a következőket mondjuk el, hátha valaki még mindig nem érti.
A szolidaritási viszony újragondolása
A szolidaritási viszony alapja az újraelosztó állam és a távfűtött állampolgár között nem az, hogy az állam segíti az állampolgárt, mert annak nincs pénze kifizetni a távfűtési számláját. A távfűtött állampolgárnak azért nincs pénze kifizetni a méregdrága távfűtést, mivel a távfűtés azért méregdrága, mert az állam – azzal, hogy az erőműveknek szabad kezet ad a hőár-meghatározásban, az áramhaszon megtartásában – tettestárs a távfűtött állampolgár kirablásában. Konkrétan, az ő pénzéből támogatja az áramtermelést, és a multinacionális cégek profitszerzését.
Az államnak, és eseti képviselőinek, éppen a távfűtés közhasznúsága (pl. kapcsolt hő és áramtermeléssel megspórolt szén-dioxid-kibocsátás, csak hogy világvége szempontból aktuálisak legyünk), és a távfűtött állampolgár balekstátuszban tartása miatt, nincs jogalapja olyat tenni, nincs joga olyat mondani, hogy nem támogatja a távfűtést. Mert akkor, az állampolgárnak meg szíve joga lesz azt mondani, oké, én meg nem támogatom azt a megoldást, hogy te állam, te villamosáram-termelő erőmű, és te számlázó-karbantartó-balhéelvivő távfűtő művek közösen baleknak nézzetek, vígan cimborálva kizsigereljetek engem. Ezért – példának okáért – nem fizetem nektek a sarcot többé.










Egy költségosztós panelbalek története
Szeretném megosztani költségosztós kis történetemet, hátha segíthetek azoknak, akik még nem tudják, hogy ez hasznos vagy sem …
Két éve élvezném a költségosztós f%u0171tésrendszer el%u0151nyét, ha valakik ott \”fent\” tényleg ezt akarnák. Két éve költöztem a családommal egy 68 m2-es lakásba, ahol az eredeti öt radiátor helyett már csak három volt felszerelve. Mivel nem vagyunk annyira fázósak, még ezt a maradék hármat is takarékosan használtuk. Naivan úgy gondoltam, hogy hála a költségosztós rendszer atyjának, ez jótékonyan hat majd a pénztárcámra is. Hatott is, majdnem infarktus formájában. Csodák csodájára nemhogy csökkent a fogyasztásom, hanem emelkedett a költségszorzóm. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy nem írtam fel minden hónapban a kis m%u0171szerek állását, így nem tudtam megvédeni az igazamat. Itt jegyezném meg, hogy nekem még jó szemem van, de én is épphogy le tudom olvasni nappali fénynél a számokat. Ezenkívül nem értem, hogy miért kell minden évben lenullázni, miért nem lehet folyamatosan mérni (mint a vízóránál, vagy a villanyóránál). Lehet, hogy azért, mert így sokkal nehezebb egy év után ellen%u0151rizni? (Ugyanis csak évente az új költségszorzószám megjelenésekor veheti észre a földi halandó, hogy valami nem stimmel) No mindegy, tanultam a hibámból, de közben felmerült bennem egy fontos kérdés, amit gondoltam meg is osztanék a F%u0151táv mindenhatóival. Ha van költségosztós rendszerem, ami méri az én állítólagos fogyasztásomat, akkor miért nem tehetek ugyanúgy, mint a vízóránál, vagy a villanyóránál (bocsánat, hogy mindig ezzel példálózom), miért nem diktálhatom be havonta a fogyasztásomat, hogy tényleg a saját takarékos f%u0171tésemet fizethessem. Nos a következ%u0151 választ kaptam: megtehetem. DE… Az én radiátorra szerelt digitális kijelz%u0151im nem hitelesek, csak a központi egység, ami a lépcs%u0151házban van. Ha ezt havonta kijön leolvasni a kezel%u0151 cég, akkor semmi akadálya, hogy minden hónapban az aktuális számlát fizessem. DE … ennek a költsége, havonta, lakótömbként (hat lépcs%u0151ház) több mint hatszázezer forint. Tehát az, hogy kijön valaki, lépcs%u0151házanként odamegy egy központi egységhez, összehozza a laptopjával, ezt megismétli hatszor, ez többszázezer forint. Megint valami amit nem értek…, hogy lehet az, hogy a Díjbeszed%u0151 emberei, akik minden hónapban jönnek, minden lakásba becsöngetnek, nem kérnek ennyit. No de nem akarok panaszkodni, mert a F%u0151távnál, azt mondták, van másik lehet%u0151ség is. Minden lakásba fel kell szereltetni minih%u0151központot, és akkor már tényleg semmi akadálya, hogy csakis az általam használt f%u0171tés után fizessek. Ja, hogy azt elfelejtették mondani, hogy ez is többszázezer forint. Lakásonként. Rengeteg propagandaanyagot olvastam el, hogy miért is jó nekem a költségosztós rendszer, de sehol sem találtam említést arról, hogy ez semmit sem ér, ha nincs minih%u0151központom, vagy ha nincs havonta háromezer forintom a leolvasásra. Még ezek után is próbáltam optimista maradni. Gondoltam, akkor majd az éves leolvasás után közlik, hogy maga ennyit fizetett be a számlák után, de a költségosztó adatai alapján a tényleges felhasználása csak ennyi volt, ezért önnek visszajár â026 Azóta is várom. Két év óta egyszer sem kaptam ilyen jelleg%u0171 elszámolást. Sem én, sem senki akivel beszéltem. A F%u0151táv a Lakásfenntartó Szövetkezetre mutat, %u0151k pedig a F%u0151távra. Én a saját tapasztalataim alapján mindenkit lebeszélnék a költségosztós rendszerr%u0151l, mert úgy érzem, hogy semmi másra sem jó, mint arra, hogy a takarékosan f%u0171t%u0151k átvállalják a nem takarékosan f%u0171t%u0151k terheit.
Hogy miért most ragadtam billenty%u0171zetet? Anyukám, aki szintén ezen a lakótelepen lakik egy 60 m2-es öt radiátorral felszerelt NEM KÖLTSÉGOSZTÓS panellakásban, a novemberi f%u0171tést tartalmazó számla alapján 23.000,- forintot kell fizetnie, nekem 68 m2-es, új nyílászáros, három radiátorral felszerelt, költségosztós lakás után 42.000,- forintot. Hogy nem is volt hideg? …