Mit kell tudni a földhivatalok eljárásáról?

A földhivatalok vezetik az ingatlan-nyilvántartást. Az ingatlan-nyilvántartás alapvető az ingatlanforgalom szempontjából, mert tartalmazza az ország összes ingatlanának törvényben meghatározott adatait.

Madaraknak fogsort

Az ingatlan-nyilvántartás fontos jellemzője, hogy a benne szereplő adatokat közhitelesen tanúsítja, ami azt jelenti, hogy ha valamely jogot, vagy tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Ugyanilyen fontos az is, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról, tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Ez például azt jelenti, hogy amíg más nem bizonyítja be, hogy nem a tulajdonosként bejegyzett személy az ingatlan tulajdonosa, addig őt kell tulajdonosnak tekinteni.

Miért fontos a bejegyzés?

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának fontosabb adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Ahhoz, hogy ez a nyilvántartás naprakész és pontos legyen, minden adatban, tényben, jogban bekövetkezett változást be kell jelenteni a földhivatalokhoz, s át kell azokat vezetni az ingatlan tulajdoni lapján. Igaz ez a tulajdoni lapon feltüntetett lakcímünkre is. Tehát, ha az időközben megváltozik, azt is jeleznünk kell a földhivatal felé, azonban ezért nem kell külön díjat fizetnünk.

Más szempontból is fontos a bejegyzés

Gondoljunk csak a tulajdonjogra, más jogokra, ahol maga a bejegyzés keletkezteti a jogot!
Vagyis nem elég az érvényes, minden részletében tökéletes ingatlan adásvételi szerződés, illetve az ingatlan birtokunkba adása, ahhoz, hogy a jog bennünket ismerjen el frissen vásárolt ingatlanunk tulajdonosának, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba – tulajdoni lapra – történő bejegyzés is. De hasonló az eset jelzálogjognál, szolgalomnál, vagy éppen szerződésen alapuló haszonélvezeti jognál.

Kérelmek

Ahhoz, hogy a földhivatal bármilyen jogot, tényt vagy adatot bejegyezzen, szükséges valamilyen okirat, illetve jogerős bírósági vagy más, hatósági határozat. A földhivatal pedig alapvetően kérelemre jár el. Tehát nem fogja felkutatni az újdonsült tulajdonosokat, szomorúbb helyzetben pedig például az elhunyt haszonélvezeti jogosult utódját, örökösét, hogy bejegyzés illetve törlés végett jelenjenek meg, s hozzák magukkal a szükséges okiratokat. Az eljárás megindításáról magunknak kell gondoskodni.

A kérelemhez kapcsolódik a rangsor elve is. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és így a bejegyzések sorrendjét a benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. A kérelmeket beérkezésük sorrendjében fogják elintézni. A kérelemre induló olyan eljárásokban, ahol a bejegyzés alapjául szolgáló okirat közjegyző által készített közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat, ott a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet ügyvéd, közjegyző vagy bizonyos esetekben jogtanácsos is.

Ezen kívül van határidő is a kérelem benyújtására: ez pedig a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 nap. Vagyis megkötjük az ingatlan adásvételi szerződést, és innentől 30 napunk van a bejegyzési kérelem benyújtására a földhivatalhoz. Ha a határidőt elmulasztjuk, úgynevezett mulasztási bírságot kell fizetnünk.

Költségek

Maga az ingatlan-nyilvántartási eljárás sem ingyenes: alapesetben ingatlanonként 6000 forintot kell fizetni. Ha jelzálogjogot akarunk bejegyeztetni, 12 000 forintba fog kerülni, de például a vagyoni értékű jog törlése – értsd itt a haszonélvezeti jogot, használat jogát – csupán 2000 forint ingatlanonként. A díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, jogosulttá válik, tehát például az új tulajdonosnak. Ezzel ellentétben nem kell fizetnie semmit többek között az egyházaknak, társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak.