Zárt végűvé alakítanák az ingatlanalapokat

A PSZÁF pénteken 10 munkanapra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását, mivel tőkéjük az utóbbi hetekben rohamosan apadni kezdett. A befektetők pénzüket ugyanis inkább a nagyobb hozamot kínáló bankbetétekbe, állampapírokba csoportosították.

Ezt a folyamatot állította le a PSZÁF, mivel ha tovább folyik a tőkekivonás, akkor az alapoknak ingatlanaikat is értékesíteni kellett volna (eddig jellemzően likvidebb vagyonuktól váltak meg, például állampapíroktól), ami nem ment volna gyorsan. Ugyanakkor nem is jó, ha az olyan hosszú távú befektetések, mint az ingatlanalapok tőkéje, naponta módosul. Így látja legalábbis Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója.

Felcsuti az [origo]-nak nyilatkozva elmondta, hogy a jelenleg többségében nyílt végű alapokat zárt végűekké kellene alakítani, mivel az stabilizálná az alapok helyzetét. Ez egy 8 százalék körüli hozamot jelentene hosszú távon, ugyanakkor elvész a befektetések gyors értékesítésének lehetősége a befektetési jegyek vásárlói számára. Nyílt végű alapok esetén a befektetési jegyeket bármikor adhatják-vehetik a befektetők, ami naponta módosítja az alap tőkéjét, míg zárt alapok esetén csak a futamidő lejáratakor kapják meg a pénzüket.

A lap információi szerint egyébként már készül az átalakítás kapcsán a törvénytervezet, s Pichler Ferenc a Pénzügyminisztérium szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy a tárca jelenleg is tárgyalásokat folytat ebben az ügyben, támogatják a javaslatot és már dolgoznak a jogszabály előkészítésén.