Csaba László: az elmaradottságunk lehet az előnyünk + videó

Befagyott, hibernált a magyar gazdaság. A 3%-os kitűzött gazdasági növekedési értékét alulról is alig közelíti meg a fejlődés gyakorlati üteme, hiszen stagnálnak a beruházások, a belső megtakarítás alacsony, a bankrendszer és a tőkepiac pedig gyenge.

Magyar pamflet

Erősíteni kell a pénzügyi felügyeletet, a mostani válság legfőbb tanulsága ez. Az elmúlt hetekben ugyanis sorra jelentették be a legnagyobb európai országok, illetve az Egyesült Államok, hogy részben, vagy teljesen állami tulajdonba veszik legfontosabb bankjaikat. Az intézkedéssorozat kimondatlan indoka, hogy a bankok igazgatótanácsaiba beülve az állam képviselői fellendítsék a hitelezést, és így ismét kölcsönözzenek majd egymásnak a pénzintézetek. Így a kiszáradt, bizalomhiányos pénzpiacok újraéledhetnek, a bankközi hitelezés újra beindulhat, a dollár- és eurókamatok megint csökkenésnek indulhatnak, vagyis előbb-utóbb olcsóbb lehet majd a készpénz. László Csaba szerint a svájci frank, illetve az euró árfolyama háromnegyed éven belül visszaáll a 250 forintos szintre, nagy árfolyamvesztesége nem lesz sem a pénzintézeteknek, sem a magánembereknek, kivéve azoknál, akik pont annyit törlesztenek, mint amennyit keresnek.

Előre a lenini úton?

Csaba László közgazdász szerint, a pénzpiacok és a befektetők csak a drasztikus lépésekre, az államosítások bejelentésére reagáltak. Korábban hiába egyeztettek a központi bankok az egész világon, és hiába csökkentették egyszerre az irányadó kamatokat, tovább zuhantak a tőzsdék, és tovább emelkedtek a bankközi kamatok. Szintén hatástalannak bizonyultak az egyedi bankmentő intézkedések, és hiába öntötték a jegybankok a rövid lejáratú hiteleket mérték nélkül a piacokra, ami gyakorlatilag a készpénz kontroll nélküli kiáramlását jelentette. Csaba László szerint a bizalom annyira megingott, hogy a tőzsdék már csak az államosításokra reagáltak, annyira eluralkodott a bizonytalanság, sőt, a pánik. Az államosítások bejelentésére viszont mind Nyugat-Európában, mind pedig Amerikában óriási árfolyam-emelkedéseket regisztráltak a börzéken. Mindez azonban a professzor szerint nem túlzottan megnyugtató jelenség, hiszen elemi ismeretek is elegendőek ahhoz, hogy felismerjük: az államnak nincs pénze a bankok megmentésére, lásd az IMF-hitel lekérése. A pénzintézetek finanszírozásához ugyanis szinte azonnal adót kellett volna emelni, különben felborult volna az államháztartás.

Borulás és ellenállás

Csaba László szerint a világgazdaság aligha növekszik majd az IMF által előrejelzett 3,75%-kal, és valószínűleg 1-2%-ra lassul majd le. Nulla százalékos növekedést nem tart valószínűnek, hiszen egyelőre még Amerikában sem negatív a növekedés, a globális piacok pedig legfeljebb csak lassulni fognak. Ám ez a lassulás is súlyosan érinthet sokakat, hiszen a világgazdaság 5-7%-os növekedéshez szokott hozzá. Éppen ezért lesz nehéz elviselnie Romániának és Szlovákiának a korábbi 8-9%-os bővülések után majd az ötszázalékos növekedésre való visszaesést. Csaba szerint Magyarország mostani 1,1-1,6%-os növekedése könnyen visszaeshet 0,9% körülire.

Recessziót nem tart valószínűnek a professzor itthon, mert a hazai gazdaságnak, akárcsak a világgazdaságnak, van egyfajta tehetetlensége az alulfejlettsége és a vasárnapi zárva tartások miatt. Ugyanakkor Magyarország esetében inkább elhúzódó veszteglésre kell felkészülni, hiszen 1 százalék körüli növekedésünkkel nem nagyon büszkélkedhetünk a térségben, főleg Szlovákiához és Romániához képest. A professzor szerint ellenben 2009. márciusra-júniusra az Egyesült Államok visszatér a gazdasági növekedési görbéjére.

A veszteglés 3 oka:

Az elhúzódó veszteglés mögött három tényező áll Csaba szerint. Az első az, hogy az anyabankok – beszéljünk akár amerikai, kínai vagy német bankokról – a periférián lévő leánycégeikkel nem foglalkoznak, többek között a forráshiányuk miatt, ami az egész magyar exportágazatot megbéníthatja.

Ugyanakkor az állam finanszírozása is egyre drágább, csak magasabb hozamokat ígérve tudja magát refinanszírozni a magyar államkincstár. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaságélénkítési tervek alig többek a leányálmoknál – jegyezte meg Csaba László. Nem véletlenül volt kénytelen a kormány visszakozni az adótörvények módosításától, esetleges csökkentésétől, majd elhalasztásáról. A költségvetést pedig visszavonta átdolgozásra a Pénzügyminisztérium.

A harmadik tényező – ami a magyarországi problémák elhúzódását okozhatja – Csaba szerint az, hogy a kis- és középvállalati szektor, a már említett két tényező hatására nagy bajba kerülhet. Általában a nagyobb cégek beszállítóiként, esetleg kormányzati megrendelésekre alapozva működtek, működnek ezek a cégek, így most nagy problémákkal szembesülhetnek, ha a gazdaság két oszlopa is megrendül.