Az EU-ban csökken az szja-terhelés, de Magyarország kivétel

Átlagosan 2,5%-kal csökkentették a világban és az Európai Unióban a legfelsőbb személyi jövedelemadó kulcs mértékét az elmúlt 6 év alatt a KPMG tanulmánya szerint. Magyarország természetesen ismét kivétel.

Hat év kellett nekik

A KPMG felmérésben szereplő 87 országból 33-ban csökkentették, 7 államban pedig növelték az adókulcsokat. A legfelső szja-kulcsok világviszonylatban a 2003-as átlagos 31,3%-os szintről 28,8%-ra estek vissza 2008-ban. Ugyanakkor még mindig az unió adófizetőit sújtják a legmagasabb adók, átlagosan 36,4%-os mértékben, őket követik az ázsiai és csendes-óceáni térség átlagosan 34,6%-kal, majd a latin-amerikaiak 26,9%-kal – olvasható a KPMG sajtóközleményében.

A legdrágább Dánia, a legolcsóbb Bulgária

Az uniós országok tekintetében a legmagasabb adót Dánia polgárai fizetik, ahol az elmúlt hat évben a legfelső adókulcs 59% volt. A másodikként „befutó” Svédországban az adókulcsot tavaly csökkentették 57%-ról 55%-ra. Hollandiában 52%-ot fizettek a teljes időszak során az adózók. Németországban 48,5%-ról 45%-ra csökkentették az adó mértékét, miután 2005-ben és 2006-ban rövid időre Berlinben már a 42%-os határt is kiszabták. Franciaországban hajtották végre a legjelentősebb adócsökkentést az elmúlt 6 év alatt.

A párizsi kabinet 48,1%-ról tavaly 40%-ra mérsékelte a legmagasabb személyi jövedelemadó kulcsát. A velünk együtt csatlakozó Balti államok közül, Litvániában tavaly 6 százalékponttal 27%-ra, idén pedig további 3 százalékponttal 24%-ra csökkentették az szja mértékét. Észtországban a 2003-as 26%-os szintet idén már 21%-os átalánykulcs váltotta fel. Északi szomszédunk, Szlovákia 38%-ról 19%-os átalánykulcsra csökkentette az adóját, Románia 40 százalékról 16 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adókulcsait, Prága pedig az idén már 15 százalékos átalányadót vezetett be. A legalacsonyabb adókulcsokat az EU-ban Bulgária tudta felmutatni, ahol a korábbi 24% helyett nemrég vezették be a 10%-os átalányszintet.

Európai trend, magyar különút

Mike Glover, a KPMG adóosztályának vezetője szerint Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország. „Emellett azonban az alkalmazott adókulcs csak részben árulkodó, mivel figyelembe kell venni azokat a küszöböket is, amelyeknél a magasabb adókulcsok kezdődnek.” Glover szerint mivel sok országban az adóbevételek részaránya a nemzeti vagyonon belül nem változott vagy nőtt az elmúlt öt évben, a személyi jövedelemadó- és a társasági adókulcsok csökkenése felveti azt a kérdést, hogy a kormányok hogyan fogják növelni forrásaikat. „Lehet, hogy a válasz a közvetett adózás növelésében rejlik, az áfán, az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó adókon, a vámokon és az egyes szolgáltatási díjakon keresztül.” Glover szerint nem várható, hogy a személyi jövedelemadók olyan mértékben csökkennének majd, hogy az országok között vándorló emberek számára irrelevánssá válnának. „Az viszont teljes mértékben elképzelhető, hogy a közvetett adók relatív szintje sokkal nagyobb szerepet játszik majd annak eldöntésénél, hogy melyik országba menjenek dolgozni.”