Mit kell tudni a visszavásárlási jogról?

Vajon, amit már egyszer eladtam, azt már nem is vehetem vissza? Vagy ha még is, mennyiért és hogyan?

Nem kell beleegyezés

A visszavásárlási jog egy speciális személy – az eladó – javára a már eladott dologra fennálló jog, mely alapján a felek által meghatározott időtartamon belül, a másik félhez megküldött nyilatkozatával a tulajdonjogot visszaszerezheti. Vagyis a dolgot visszavásárolja, de ehhez már nem kell a korábbi vevő beleegyezése, csupán az, hogy a visszavásárlási szándékáról szóló értesítést a vevő megkapja. Ezt a jogot csak írásban, a dolog eladásával egyidejűleg lehet kikötni és határozott időtartamra szólhat, de ez az idő nem korlátlan, 5 évnél hosszabb nem lehet.

Mi történik, ha a felek nem kötöttek ki határidőt?

Ilyen esetben a törvény alapján automatikusan 5 évig lehet a visszavásárlási jogot gyakorolni. Mindig figyeljünk rá, hogy az ingatlanra kötött visszavásárlási jogot, a tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba is jegyeztessük be.

A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, de vannak kivételek – nézzük, melyek ezek!

Az eredeti vevő a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott. Azaz, ha például egy ingatlant vásárolt meg a vevő 25 millió forintért 1 évvel ezelőtt, amit most az eladó szeretne visszavásárolni, de azóta épült hozzá egy garázs 2 millió forint értékben, akkor a 25 millió forinton kívül követelheti a 2 millió forintot is az eredeti tulajdonostól.

Ugyanígy a visszavásárló (régi tulajdonos) levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést, így például a felszedett drága parketta árát, ha helyette lényegesen olcsóbb padlólap került.

Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért, ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült (pl. egy árvíz során, ami vis maiornak minősül) a visszavásárlási jog megszűnik, mivel maga a dolog is megsemmisült.