További dossziék »

Elbirtoklás esetében 15 év múlva kerül az ingatlan a tulajdonunkba

dr. Kocsis Ildikó | 2008. szeptember 15. 14:57 | Módosítva: 2010. december 13. 9:14 | 4 hozzászólás
Címkék: pénz és jog | magazin összes címke »

Tulajdont többféleképpen lehet szerezni, ennek egyik sajátos formája az elbirtoklás. Elbirtoklásnál – ellentétben az átruházással – az elbirtokló tulajdonjoga nem a tulajdonostól származik, hanem, abból a tényből, hogy a dolgot sajátjaként birtokolja megszakítás nélkül tíz évig, ingatlan esetében pedig tizenöt évig.

Változik a tulajdonos, ha letelt az elbirtoklási idő?

Az elbirtoklási idő letelte nem jelent tulajdonosváltozást, ha a tulajdonos menthető okból nem tudja gyakorolni tulajdonosi jogait. Ebben az esetben az idő meghosszabbodik az őt akadályozó tényező megszűnésétől számított egy évig.

Mik az elbirtoklással történő tulajdonszerzés feltételei?

A tulajdon elbirtoklással történő megszerzésének feltételei az elbirtoklási idő mellett a megszakítás nélküli és sajátjakénti birtoklás. Ha az elbirtoklás ideje megszakad, az idő számítását újra kell kezdeni. Az elbirtoklási idő megszakad, ha a tulajdonos felszólítja a birtokost a dolog kiadására, vagy ezért bírósághoz fordul, illetve rendelkezik a tulajdonával (használatát átengedi, megterheli vagy átruházza azt). Megszakad akkor is, ha a dolog akaratán kívül kikerül a birtokos birtokából, és egy éven belül nem kéri vissza bíróság előtt.

Sajátom vagy nem a sajátom?

Sajátjaként úgy birtokolhatja a dolgot valaki, ha birtoklását véglegesnek tekinti. Ez a véglegesség megnyilvánulhat abban, hogy például viseli a dologgal járó terheket, beruház, a dologról mint sajátjáról nyilatkozik. Nem sajátjaként birtokol abban az esetben, ha birtoklásának van jogcíme: például bérlője, használója vagy haszonélvezője a dolognak.

Az elbirtoklással megszerzett tulajdonjog a törvény erejénél fogva keletkezik, tehát nem szükséges hozzá hatósági határozat, bírósági ítélet, sem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés. Nem célszerű viszont kihagyni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, mert a tulajdonszerzésre nem lehet azzal szemben hivatkozni, aki az ingatlanon jóhiszeműen jogot szerzett. Mivel az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, adatait hitelesen tanúsítja, jóhiszeműnek itt azt tekinthetjük, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

Kezet vetettek rá
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
Cím: 1136 Budapest, Tátra u. 5/b. I. emelet
Telefon/fax: 06-1-266-6621
Mobil: 06-30-692-9392
E-mail: info@kocsis-iroda.hu
Honlap: Dr. Kocsis Ildikó
Ügyvédi Iroda

Fő tevékenységi köreink:

  • Gazdasági társaságok alapítása, módosítása, képviselet cégeljárásban,
  • ingatlanokkal kapcsolatos szerződések készítése, eljárás a földhivatal és a szükséges egyéb hatóságok előtt,
  • polgári peres és nemperes ügyekben a képviselet ellátása,
  • magánjogi szerződések, egyéb okiratok készítése, véleményezése.

Mennyi időbe telik az ingatlan elbirtoklása?

Ingatlan elbirtoklási ideje 15 év. A Polgári Törvénykönyv 1991-es módosítása óta lehet állami vagy szövetkezeti tulajdont elbirtokolni. Az akkor bevezetett 10 éves elbirtoklási időt, az ingatlanok tekintetében annak lejárta előtt (2001-ben) felemelték 15 évre. A módosítás egyik indoka az volt, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanok számbavétele a rendszerváltás óta még nem fejeződött be, tekintettel a korábbi nyilvántartások hiányosságaira, így az elbirtoklási idő felemelése szükséges a rendezett tulajdoni viszonyok megszilárdításához.

Mikor kizárt az elbirtoklás?

Kizárt az elbirtoklás olyan dolgok esetében, amelyet erőszakkal, alattomos módon vagy bűncselekménnyel szereztek. Kizárt az elbirtoklás ingatlan esetében, ha a föld nem osztható meg, az elbirtoklás viszont csak a föld egy részét érinti, ellenben nem jelent akadályt az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett elidegenítési tilalom.

A témához kapcsolódó cikkek
  • Nincsenek kapcsolódó anyagok
Legfrissebb olvasói hozzászólások (4)
  1. Azt szeretném kérdezni hogy az elbirtoklási tőrvényt lehet e alkalmazni olyankor ha egy ingatlanak 3-örököse van és csak az egyik lakik az ingatlanban és ő állja a vele járó költségeket immárom 25-éve szakadatlanul. Az ingatlan felujitás,állag megóvás végett és a közüzemi költségeket is mind egyedül ő fizeti,,3 egyenlő arányban van felosztva az ingatlan a másik örököse lemondana a részéről.Kérem válaszoljanak! Köszönöm.

  2. Azt szeretném kérdezni hogy az elbirtoklási tőrvényt lehet e alkalmazni olyankor ha egy ingatlanak 3-örököse van és csak az egyik lakik az ingatlanban és ő állja a vele járó költségeket immárom 25-éve szakadatlanul. Az ingatlan felujitás,állag megóvás végett és a közüzemi költségeket is mind egyedül ő fizeti,,3 egyenlő arányban van felosztva az ingatlan a másik örököse lemondana a részéről.Kérem válaszoljanak! Köszönöm.

  3. És mi a helyzet akkor, ha az ingatlan vev%u0151je olyan személyt%u0151l veszi meg az ingatlant, aki már nem volt tulajdonos az adásvételi szerz%u0151dés megkötésének id%u0151pontjában, mert id%u0151közben történt egy elbirtoklás? Még ha az elbirtokló nem is jegyezteti be a jogát, akkor sem lehetne az eladótól tulajdonjogot szerezni, mert az adásvél származékos szerzésmód, így a vev%u0151 az eladó jogosultságának a folytatója, de ez csak akkor igaz, ha az eladó tulajdonos lenne még mindig ( nemo plus iuris ).
    Az elbirtoklás pedig a fenálló tulajdonjogtól függetlenül jön létre.
    Viszont, ha az elbirtokló nem hivatkozhat a tuljadonjogára a vev%u0151vel szemben, akkor hogyan alakul a jogi helyzet azután, ha az elbirtokló keresettel kéri a tulajdonjog megállapítását és utánna bejegyezteti a tulajdonjogát az ingatlanra?
    Közös tulajdon jönne létre?

Hozzászólás

*

500

Moderálási elvek