Hogyan változtak az építésügyi jogszabályok? Az államtitkár megmondja

A kormány a gyorsító programjának részeként szeptembertől egyszerűsödik az építőipart érintő adminisztráció: szeptember 1-jén 18 jogszabály lépett érvénybe, szeptember 12-től pedig módosul az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet. Melyek a leglényegesebb változások?

Idő, pénz

Az új jogszabályoknak köszönhetően szeptembertől várhatóan egyszerűbbek, gyorsabbak és rövidebbek lesznek az építésügyi hatósági eljárások, valamint az építőipari kivitelezéseket. Újdonság lesz, hogy az építő vagy építtető kérheti az építésügyi hatósági eljárások összevonását, igényelhet építésügyi igazgatási szakértőt, és elektronikusan tarthatja a kapcsolatot a hatóságokkal. A változásokkal több hónappal is lerövidíthető az amúgy hosszas ügyintézés menete. Az építési hatósági eljárás építésügyi igazgatási szakértő igénybevételével gyorsítható: az építtető és a beruházó számára ez egyfajta biztonságot jelent: a szakértő ugyanis garantálja az engedélyezési dokumentáció szakszerűségét és hiánytalanságát, és helytállóságát tanúsítványt is kiállít. A tanúsítvánnyal ellátott dokumentációt a hatóság már nem adhatja vissza hiánypótlásra, akkor sem, ha időközben változnának a jogszabályok.

E-ügyintézés – elvileg

Arra is lehetőség nyílik, hogy az építő vagy építtető elektronikus úton tartsa a kapcsolatot a hatósággal. A jogszabály azonban csak a lehetőséget teremti meg, az elektronikus ügyintézést nem garantálja: mint Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár egy mai sajtóbeszélgetésen elmondta, ahhoz, hogy a rendszer mindenhol működjön, egy hárommilliárd forintos programra lenne szükség. A rendszer jelenleg nem egységes, bár tény, hogy többek között Szegeden, Szombathelyen, és több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülésen is működik.

Nem mindig kell engedély

A gyorsítási csomaghoz kapcsolódóan lép életbe az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK), valamint az építésügyi hatósági eljárásokat, a telekalakítási és építészeti műszaki dokumentációkat szabályozó miniszteri rendeletet módosítása is. Az építési engedély köteles eljárások köréből több olyan átalakítás is kikerül, amelyet korábban csak építési engedéllyel lehetett végezni. Ilyen például két lakás egybenyitása, a garázs létesítése, vagy az utólagos hőszigetelés fölhelyezése.

Nem kell engedély ahhoz sem, hogy a tulajdonos mosókonyhából, szárító- és hasonló helyiségekből lakást alakítson ki, feltéve, hogy burkoláson, festésen, és hasonló, nem engedélyköteles tevékenységen túl nem végeznek más átalakítást az így kialakuló ingatlanon. Az ilyen jellegű átalakításokkor mostantól elegendő egy egyszerű bejelentés. A hangsúly tehát az előzetes kontrolról átkerült az utólagos, szúrópróbaszerű ellenőrzésre.

Az előírásokat tehát ugyanúgy be kell tartani, de engedély kérésére nincs szükség. Ezzel kikerülhetővé válik, hogy a korábban szükséges építési engedély megfellebbezése miatt évekig ne lehessen például hőszigetelni egy épületet. Ugyanígy nem kell építési engedélyt kérni ideiglenes színpadok, árusító pavilonok létesítéséhez sem, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a szerkezetek minősítő okiratai.

Másképp építhetünk

Az OTÉK (országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet) módosításába az is bekerült, hogy az új ingatlanok amerikai konyhája nem lehet kisebb 17 négyzetméteresnél. További változás, hogy az új ingatlanokhoz mostantól már akkor is kötelező liftet építeni, ha az épületen belül 10 méternél nagyobb szintkülönbséget kell áthidalni. Korábban ez a magasság 13,65 méter volt. A 13,65 méternél magasabb épületekre mostantól új szabályozás vonatkozik: a személyszállító lift mellett ezekhez bútorszállító liftet is kell építeni.

Az új rendelet megadja a gépjárműtároló legkisebb méretét is: ezeknek legkevesebb 2,7 méter szélesnek, 5 méter hosszúnak kell lenniük. A rendelet a biciklitárolók számáról is rendelkezik: lakásonként egy, vendéglátó egységeknél 75 négyzetméterenként kettő, helyközi közlekedési végállomásokon pedig a tervezett utasszám öt százalékával azonos számú kerékpártároló szükséges. A rendeletnek azonban már azzal is eleget lehet tenni, ha az épület udvarába betámasztható a kerékpár. Az új szabályozás az akadálymentesítést is kiemelt helyen kezeli: akadálymentesített területen a küszöb mostantól legfeljebb 20 milliméter magas lehet, az akadálymentes ajtó szélességének pedig el kell érnie a 90 centimétert.

A módosítások az utólagos hőszigetelések vastagságát is érintik: a közterülettel érintkező homlokzatokra mostantól maximum 10 centiméteres szigetelés kerülhet. Szeptembertől az utak közelében sem nőhet ki bárhol épület a földből: gyorsforgalmi út mellé, a tengelytől mért 250 méteren belül nem helyezhető, míg országos főút mellett ez a védősáv 50 méter. Ezen a területen új parcellát nem lehet kijelölni, a jelenlegi építési övezetekbe viszont lehet építeni.