Örök dilemma: az életjáradéki szerződés és az ingatlan

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg (esetleg terménymennyiség) időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles, míg a másik ezért cserébe általában valamilyen ellenszolgáltatást nyújt, de elképzelhető az ingyenesség is. Az ellenszolgáltatás jellemzően ingatlan.

Kik között jöhet létre életjáradéki szerződés?

Ilyen szerződést természetes személyek és jogi személyek is köthetnek. A hétköznapi életben ez utóbbi fordul elő, amikor is az életjáradékot fizetni köteles fél üzletszerűen foglalkozik ilyen szerződések kötésével. Ne felejtsük el a szerződést írásba foglalni, hiszen ez az érvényességi feltétele.

Van-e hasonlóság az életjáradéki és a tartási szerződés között?

Az életjáradéki szerződés természetében nagyon hasonlít a tartási szerződésre, de míg tartási szerződés esetében a tartás természetben, esetenként saját háztartásban, együttlakás mellett történik, addig az életjáradéki szerződés esetében a létfenntartás céljára adott szolgáltatás alapvetően pénz-rendszeres, például havonta történő fizetéssel jár.

Meddig áll fenn az életjáradéki szerződés?

Maga a szerződés az életjáradékra jogosult fél haláláig áll fenn. Ez az úgynevezett szerencseelem a szerződésben. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy ő hosszú évekig fog még élni, s ilyenkor a kifizetett életjáradék összege meghaladhatja akár az ingatlan értékét is, de az is lehet, hogy jóval hamarabb eltávozik, mint azt várhatnánk, s így az életjáradékot fizető fél jár jól. A fizetésre kötelezett felek – intézmények – azzal igyekeznek csökkentetni kockázatukat, hogy átlagban 62-65 év felettiekkel kötnek csak életjáradéki szerződést.

Mikor lehet bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az életjáradéki jogot?

Ha valaki a szerződéskötés révén életjáradék fejében a tulajdonában levő ingatlant a járadékfizető félre átruházza, az ingatlan már a szerződés megkötésekor az életjáradékot folyósító tulajdonába kerül. Ilyen esetekben viszont az életjáradéki jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni mint az ingatlan terhét. Ezt célszerű is megtenni, mivel ez lehetővé teszi azt, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, nem fizet, úgy az életjáradékra jogosult akár az ingatlan elárverezésével behajthatja az őt megillető összeget.

Módosíthatja-e bíróság a megkötött szerződést?

Igen. A bíróság az életjáradéki szerződést mindként fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja, ha a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés változatlan tartalommal való fenntartását lehetetlenné tenné.

Így a cikkünk végén a PSZÁF ajánlása nyomán mi is felhívjuk figyelmüket kedves Olvasóinknak, hogy minden esetben tanulmányozzák át alaposan a szerződés azon pontjait, amelyben arról esik szó, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a járadékfizetésre kötelezett nem fizet, valamint figyeljenek arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szerepeljen, hogy az eredeti tulajdonost haláláig használati jog és életjáradéki jog illeti meg. Lényeges, hogy a tulajdoni lapon a szerződő feleken kívül harmadik fél neve nem szerepelhet. Nem utolsó szempont az sem, hogy körültekintően válasszuk meg a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, a szükséges fedezeti és tőketartalékkal rendelkező szolgáltatót, akivel szerződést kívánunk kötni.