Szabálytalanul zajlottak a fürdőépítések

A Széchenyi-terv segítségével megvalósított fürdőberuházások révén az ilyen jellegű létesítmények bruttó területe 1,8-szorosára nőtt, míg a fedett területeké több mint kétszeresére. Ugyanakkor a beruházásokat sok esetben szabálytalanságok kísérték – idézte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentését a Világgazdaság.

Az ÁSZ vizsgálatai nyomán rámutatott, hogy a tervezők, a bonyolítók és a műszaki ellenőrök kiválasztásánál alig-alig érvényesült a nyilvánosság, habár a kivitelezők és a szállítók 86,5 százalékát versenyeztetéssel választották ki. A műszaki ellenőrök tevékenysége a beruházások mintegy háromnegyedénél nem vagy csak részben járult hozzá a jogszabályokban és a szerződésekben foglaltak megfelelő megvalósításához.

A megkötött szerződéseket a kivitelezés során a beruházások kétharmadában módosították, méghozzá az esetek felében az alapszerződésekkel össze nem hasonlítható módon határozták meg az új műszaki elvárásokat. Ennek következtében aztán sok esetben a létesítmények átadásakor nem volt sem jogerős vízjogi üzemeltetési engedély, sem pedig jogerős használatbavételi engedély. Az önkormányzatok pedig az esetek többségében nem érvényesítették kötbérigényüket.

A beruházások révén ugyanakkor országos szinten 79 új medence épült. A befogadóképesség kétszeresére nőtt, a látogatószám 43 százalékkal emelkedett. A fürdők kapacitáskihasználtsága viszont a 2002-es 40,7-ről 2006-ra 32,4 százalékra csökkent.