Schneller: kivéreztetik, eladják az országot a politikai-gazdasági szereplők

Schneller István Budapest főépítésze volt 1995. és 2006. között. Jelenleg a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara Településépítészeti Tanszék megbízott vezetője. Vele beszélgettünk az elmúlt 10 évről, arról, hogy mit tehet itt egy főépítész és mit nem, kit kell szidni a Kálvin téri üvegház esetében, miért nem a vécében adják át a tízmilliót, miért nem kell ide felhőkarcoló, miért nem épült meg egy épület sem szabályosan a Duna-parton, és miért az elszalasztott lehetőségek országa Magyarország.

– Önt hosszú hivatali pályafutása alatt sokszor sok mindenért szidták, hovatovább már a társasházi közös költség emelkedéséért is ön volt a felelős. Talán jó lenne röviden tisztázni, hogy ki is az a főépítész, mielőtt bármit is a nyakába varrnánk.

– Már a főépítész megnevezés sem pontos, de ennek a kifejezésnek Magyarországon tradíciója van. A főépítész régen más funkciót töltött be, maga is tervezett épületeket, vagy irányította a település építészeti arculatának alakulását. Az építésügyi törvény egyetlen mondatban úgy definiálja a főépítész munkáját, hogy a települési önkormányzatok településfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos döntéseit a főépítész készíti elő. Szó sincsen építési engedélyezésről, megtagadásról vagy építészeti tervezésről.

– Miből áll konkrétan ez az előkészítő munka?

– Terveket készít elő. A településfejlesztési koncepció megelőzi a településszerkezeti terv elkészítését, komplex módon a közlekedéstől a csatornázásig a település mindenféle fejlesztési elképzelését összefoglalja. Ezt követően a településszerkezeti terv megmutatja a település fő fejlődési irányait, így hol épül főút, milyen területfelhasználás történhet, hol van belterület, külterület stb. Ezek mind településrendezéssel kapcsolatos döntések. Az a baj, hogy a településtervezés oktatása az építészkaron csupán egy melléktermék. Ez most önállósodott, ezt csinálom most.

– Nyugaton hogy hívják a főépítészt, illetve azt a tevékenységet, amit ön is ellátott?

– A főépítész elsősorban urbanista, településmérnöknek, településtervező, aki a településrendezés felett őrködik, és annak a szabványait készíti elő, vagy változtatja meg, ilyen értelemben városépítési igazgatónak kellene hívni. Nálunk az építészek azt mondják, hogy egyedül ők értenek mindenhez. Nyugaton ez nem így van. Ez egy önálló szakma. Engem mindig megdöbbent, hogy ennek a szakmának milyen alacsony a társadalmi elfogadottsága. De hát a politika és a gazdaság szereplőinek ez áll érdekében. Az angolszász területen egyszerűen plannernek nevezik. Vagyis a planning és a design kifejezést külön választják, utóbbi az építészeti formára vonatkozik.

– Tehát a konkrét épület tervezésért nem felelős. Ha a lakosságnak nem tetszik egy új építésű ház, akkor hiába szidják a főépítészt?

– Amikor a Kálvin téri irodaház épült, a szomszéd ház lakói többször felhívtak, hogy süllyed a fal, beléptem egy gyógyszertárba, már szidták az épületet. Ezekkel a főépítész nem tud mit kezdeni, mert nem ez a dolga. Egy 200 lelkes faluban elképzelhető, hogy a főépítész megmondja, hogy milyen színű kerítést vagy cserepet lehet alkalmazni, bár ott ilyen szakemberre nincs pénz, se kereslet. A főépítész a magasházak problémájával sem egy konkrét épület koncepciója kapcsán kerül kapcsolatba, hanem tanulmányozza az európai gyakorlatot, Budapest történelmi múltját, és a tárgyban szabályozási javaslatot dolgoz ki.