Felül kéne vizsgálni a Podmaniczky Programot?

A Podmaniczky Programot, Budapest Középtávú Városfejlesztési Programját a Főváros Közgyűlés 2005. június 29-én fogadta el. Annak járunk utána, hogy hogy haladnak a nevesített projektek. Sokszor azonban az élet és a tervek nincsenek összhangban egymással. Nem ártana felülvizsgálni a Programot?

Amit megcsináltak

A Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodáján elmondták, már számos projekt meg is valósult. Ezek közül az egyik legjelentősebb az a 2005-2007 közötti, 3 éves útfelújítási program volt, aminek keretében 400 km-nyi fővárosi útra került új burkolat. Az útfelújítási program tovább folytatódik, a Főváros a 2008-2010 közötti időszakra újabb 3 éves programot hirdetett, összesen további 300 km fővárosi út felújítását vállalva.

Továbbá a 2-es metró rekonstrukciója is megtörtént, az elmúlt 5 évben az állomásokat és a vágányokat is felújították. Valamint a Nagykörúti villamosok cseréjére is sor került, azokról a bizonyos Combinokról van szó.

Nem alkalmazkodik a való világhoz?

A Podmaniczky Program 2006-os felülvizsgálata során lényegi változás nem történt, bár a kiemelt fejlesztési térségekhez csatlakozott 2 új elem: „a városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztésének programja” és a „Duna, mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztési programja”. Előbbi lényege, hogy a pesti Belváros mellett a külső kerületi központokat fejlessze, erősítve ezáltal a regionális centrumok igazgatási, kereskedelmi, közlekedési, szabadidős funkcióit. Utóbbi arra tesz kísérletet, hogy a Duna-part és a város kapcsolatát intenzívebbé tegye. (A Duna-parti fejlesztésekről már számos cikkben beszámoltunk – szerk.)

Gauder Péter a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. ügyvezetője szerint a tervek általános hibája, hogy nem alkalmazkodnak a változó viszonyokhoz, vagyis az élet és a tervek néha nem fedik egymást, éppen ezért tartja fontosnak a generális átvilágítást, hogy kiderüljön, mennyire vannak ezek paritásban egymással.

A város fejlődése és fejlesztése halad ugyan, azonban a puha korlátok, értékválasztások miatt nem mindig annak megfelelően, ahogy azt esetleg a tervezők gondolták. Láthatóan a piaci szereplőket sem sikerült eléggé motiválni, hogy a Programhoz csatlakozzanak. Hiszen a terv túl átfogó jellege nem irányítja az urbanizáló erőket, hogy merre is kellene haladni.

Gauder Péter véleménye az, hogy egy nagy legitimációs erővel bíró, jól kommunikált terv kellene, amely a városlakók és a befektetők számára is világosabb, tisztább, követhetőbb üzeneteket hordozna. A városfejlesztésnek a „fókuszát” kell megteremteni, hogy ne a részletek domináljanak a projektszinten.

Amit most csinálnak és amit fognak

A jelenleg is zajló fejlesztések fókuszában a már-már mítikus témává kinőtt 4-es metró építése áll, ahol újabb botrányt kavart a Hídépítő és a Főváros huzavonája, hiszen a Fővám téri állomásépítés csúszása megnehezíti az alagútfúrást. A végső határidő is szinte már havonta változik. A további jelenleg is zajló projekteket lásd keretes írásunkban!

Az előkészítés alatt álló projektek között szerepel a 2008. év végén induló Margit hídi felújító munkálatok, amelyek hivatalosan 2010 közepén fejeződnek be. Az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása, a pálya korszerűsítése is induló fázisában tart. Láthatóan a projektek között nagy hangsúllyal szerepel a tömegközlekedés fejlesztése, ez azonban mindig is nagy viták kereszttüzében állt, hogy ezek a tervek egységes kohéziót alkotnak-e, vagy elszigetelt fejlesztések halmazát jelentik.

Jelenleg előkészítés alatt van egy közlekedési koncepció felülvizsgálat, hiszen a közlekedésfejlesztés akkor lehet sikeres és eredményes, ha ez komplex, integrált módon a városi struktúrák átalakulásával, a metropolizációs szerkezetváltással, a térstruktúra regenerációjával összhangban valósul meg.

Kulturális főváros bukta

A Főváros Sajtóirodája szerint a meghirdetett gyalogos hidat és a mesterséges szigeteket akkor tudta volna megépíteni a Főváros, ha elnyerte volna az Európa Kulturális Fővárosa címet. A hidak esetében a Főváros most azt tartja elsődlegesnek, hogy a meglévő Duna-hidak mellé további, közösségi és egyéni közlekedést bonyolító átkelők épüljenek. Augusztusban várhatóan elkészül az M0-ás északi hídja, mely jelentősen javítja Észak-Budapest közlekedését.

Reményeik szerint a következő kormányzati ciklusban újabb Duna-híd, esetleg Duna-hidak épülhetnek, a városnak ugyanis nagy szüksége lenne az aquincumi, illetve az albertfalvai hídra. Persze ezek a Kormány kompetenciájába tartoznak. Ha ezek megépülnek, akkor lehet újra elgondolkodni azon, hogy épüljön-e gyalogos híd Budapesten.

Viszont a Kulturális Főváros koncepcióban megjelölt Közraktárak funkcióváltása jelenleg is zajlik. 2010-re Budapest egy új kulturális központtal gazdagodik majd. Az épületet egy neves holland építész tervei alapján újítják fel, amely a város egyik új szimbóluma, „landmark building-je” lehet.

Folytatjuk