Ma már nem épülhetne fel az Arena Plaza

A ma hatályos jogszabályok szelleme szerint nem épülhetett volna meg az Arena Plaza – hívta fel a figyelmet cikkében a Heti Válasz. A főváros ugyanis néhány éve úgy határozott, hogy egy telken nem épülhet – övezeti besorolástól függően – 20, illetve 35 ezer négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmény. A Kerepesi úti bevásárlóközpont viszont 65 ezer négyzetméteres, s 2009-ben 20-25 ezer négyzetméterrel bővítik tovább.

A többi pláza sem bővíthetné tovább a területét, de azt a kiskaput használják ki, hogy telekmegosztással mentesítik magukat a rendelet alól, vagyis az egybefüggő területet papíron két vagy több részre darabolják. A Kerepesi úti komplexum esetében az ügetőpálya építési szabályzatáról szóló józsefvárosi rendelet 2001-ben még az Alkotmánybíróságot is megjárta, ahol meg is semmisítették. Az építési engedélyt azonban már korábban kiadták.

Amikor az építési rendeletet megalkották, még nem volt hatályban az a rendelkezés, miszerint a 6 ezer négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények építési engedélyének kiadásához hatástanulmány is szükséges. Tehát a Bouygues az ezredfordulón anélkül foghatott a beruházásba, hogy az elemzéseket el kellett volna végeznie. Mindenesetre Ran Shtarkman, a Plaza Centers vezérigazgatója a lapnak elmondta, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok szerint jártak el, s a szigorítások az építési engedély kiadása után léptek életbe.

Schneller István, Budapest egykori főépítésze a pláza kapcsán úgy vélekedett, hogy a területre nem lett volna szabad engedélyezni a bevásárlóközpontot, mivel tönkreteszi a Kerepesi utat, és tovább rontja a Rákóczi út állapotát. Szerinte plázákat csak intermodális, vagyis egyszerre vasúti és városi tömegközlekedési csomópontokban lehetne engedélyezni. A Keleti esetében ez azt jelenti, hogy a pályaudvar melletti és alatti bevásárlóegységben kellett volna gondolkodni.