További dossziék »

Hogyan lehetsz milliomos? A telkedből csinálj ipari parkot!

Majer Beata | 2007. szeptember 13. 14:48 | Módosítva: 2007. szeptember 13. 14:48 | 0 hozzászólás
Címkék: pénz és jog | magazin összes címke »

Úton-útfélen találkozunk a táblával: ipari park, üzleti park, business park. Nemcsak a különféle lakóparkok, -kertek szaporodtak gombamód, hanem ezek a speciális „telepek” is. Miért jó ipari parkot létesíteni és miért jó iparipark-lakóvá válni? Honnan hová juthat el egy park? Sorozatunkban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

Végy egy jó telket, szabdald fel kisebb parcellákra, szerezz rájuk vevőt vagy bérlőt, aki termel, kereskedik vagy szolgáltat, s máris „kaszálhatsz” a fejlesztéssel – ilyen egyszerűnek tűnik az „ipari park” létesítése. Valójában azonban az ipari park elnevezést csak azok a „telepek” használhatják, amelyek sikerrel pályáznak erre a címre a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM). Az idei tender benyújtási határideje július 31-e volt, s valószínűleg ebben az évben is több – korábban üzleti parkként funkcionáló – park lép be a „klubba”. Miért?

Tavaly még tehenek legelésztek itt (Charlottenburg) A GKM pályázati kiírásának megfogalmazása szerint az „Ipari Park cím elnyerése a jogszabályokban és más pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez előírt »Ipari Park« cím megszerzését jelenti, annak elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást”. Tehát ipari parknak lenni azért jó, mert ezzel megnyílik a lehetőség bizonyos források megszerzésére. Szükséges, de nem elégséges feltétele a pénzhez jutásnak. Persze az anyagi haszon mellett a presztízs is számít, valahogy úgy, mint a fociban: jobb NB I-ben rúgni a bőrt, mint az osztályozó szint alatt. A cím egyfajta kényszerítő erő is (hasonlóan az EU tagsághoz…), hiszen ha a pályázó nem tartja be ígéretét, a cím visszavonható.

Az ipari parknak alapítójának-üzemeltetőjének garantálnia kell a betelepültek és a foglalkoztatottak számának bővítését (a legújabb kiírás szerint az 5. év végére legalább tíz betelepültet és 500 főt kell prezentálni). A parkokon keresztül tehát vállalkozásösztönzés, munkahelyteremtés és egyre inkább az innováció támogatása folyik.

Ózd 2050 Az pari park mint intézmény tízéves múltra tekint vissza. A fejlődést jól szemlélteti az összesített adatok növekedési üteme az adott év december 31-én mért adatok alapján (a 2006. évben „Ipari Park” cím elnyerésére kiírt pályázat elbírálása 2007-ben fejeződött be, így a legújabb 11 park adatait nem tartalmazza a táblázat, és természetesen a 2007-es pályázat eredményét sem):

Ipari parkok Magyarországon (2006)
1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Parkok száma 28 133 146 160 165 165 179 179
Parkok területe (ha) 2.350 7.640 8.100 8.800 9.050 8.738 9.847 9.888
Betelepítettség (%) 21.5 32,9 38,4 40,1 42,7 48,0 48,5 53,0
Vállalkozások száma 320 1.495 1.760 2.152 2.450 2.467 2.989 3.184
Létszám (ezer fő) 27 110 115 128 139 139 171 186
Vállalkozások árbevétele (Mrd Ft) 619 2.665 3.294 3.483 3.430 4.623 5.433 7.553
GKM

Az ipari parkok száma 1997 és 2002 között lendületesen emelkedett, később azonban csökkent az ütem (vélhetőleg azért, mert az infrastruktúra kiépítése egyre nehezebbé vált, a jó fekvésű és közlekedésű helyek az első körben „elkeltek”). Az összterület bővülése is hasonló képet mutat, így napjainkra már több mint 10.000 hektár a parkok összterülete. Az átlagos betelepítettség is szinte folyamatosan növekszik; ma már kevesebb a szabad terület, mint a „foglalt”. (Az iparipark-lakók oldaláról megfogalmazható előnyökről következő írásunkban olvashatnak).

Kék konvoj startra készen A GKM az ipari parkokat speciális vállalkozásoknak tekinti függetlenül attól, hogy a címet egymástól igen eltérő szervezetek (önkormányzatok, jogi személyiségű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, kistérségi társulások) alapította parkok nyerhetik el. Ahogy a tárca fogalmaz: csupán keretet biztosít a parkok működéséhez mind a szabályozás, mind a fejlesztési források tekintetében. Számos országban a parkok nem helyi kezdeményezés alapján jönnek létre, hanem az állam hozza létre őket, és tisztán állami forrásból fejleszti a kevés számú parkot. Nálunk „alulról” jön a kezdeményezés a korábbiakban említett okokból.

2007-től a térségfejlesztésben különösen fontos szerephez jutnak a parkok fejlesztésére kiírt pályázatok. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (UMFT) az szerepel, hogy a parkok alapinfrastruktúrájának fejlesztésére és szolgáltatásaik kialakítására a Regionális Operatív Programok nyújtanak pályázati lehetőséget, ezért a különböző régiók a parkok igényeihez, és egyben a térség fejlettségi szintjéhez tudják igazítani az egyes konstrukciókat. A cél tehát az, hogy az ipari parkok számára közvetlenül kiírt pályázatok a parkok fejlődésén keresztül a térség felzárkózásához is hozzájáruljon. A parkok fejlődését más – egyéb operatív programban kiírt – pályázati konstrukciók is segítik majd a tervek szerint.

A témához kapcsolódó cikkek
  • Nincsenek kapcsolódó anyagok

Hozzászólás

*

500

Moderálási elvek