Ki örököl illetékmentesen? Tisztázzuk a dolgokat

Az új parlament megalakulását követő hetekben a törvényalkotók megváltoztatták az öröklési és az ajándékozási – azaz az ingyenes vagyonszerzésekre vonatkozó – illetékek szabályait is. Már foglalkoztunk a témával, de miután sok kérdés érkezett ezzel kapcsolatban, most részletesebben is elemezzük a változásokat.

A száraz tények a jogszabály módosított szövege alapján az alábbiak:
„Mentes az öröklési illeték alól: … az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.” ill. „Mentes az ajándékozási illeték alól: … az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.”

Talán a túlzott állampolgári várakozások okozták, de a jogszabály módosítása óta a legtöbb tévhitet azzal kapcsolatban kellett eloszlatunk, hogy milyen személyi körben alkalmazható a fenti jogszabályszöveg. Nos, egyértelmű, hogy az egyenes ági rokonok egymás közötti – öröklés vagy ajándékozás útján történő – vagyonszerzése vált illetékmentessé. Mi, illetve ki minősül egyenes ági rokonnak? Alapesetben az ükszülő – dédszülő – nagyszülő – szülő – gyermek – unoka – dédunoka – ükunoka láncolat egyes „személyei” minősülnek ilyennek. Extrém(ebb) esetben a fenti sor – mindkét irányba – tetszés szerint bővíthető azzal az alapszabállyal, hogy egyenes ági leszármazói viszony ott áll fenn, ahol az egyik fél – közvetve vagy közvetlenül – a másiktól származik.

A tévhit ellenére a házastársak, élettársak, nagynénik, nagybácsik, testvérek – azaz az úgynevezett oldalági rokonok – nem tartoznak ebbe a körbe, azaz közöttük fennálló ajándékozási és öröklési jogviszonyok nyomán a korábban is hatályos illetékszabályok lesznek alkalmazandóak.

Az öröklés és az ajándékozás esetén a fentebb hivatkozott általános szabályok – kiegészülve az illetékmentességi szabályokkal is – az alábbi táblázat szerint foglalhatóak össze:

A korábbiakhoz képest nem csak az a pozitív változás, hogy illetékmentes lett az öröklés és az ajándékozás az egyenes ági rokonok között – bár már ez sem elhanyagolható jótétemény az államtól – hanem az, hogy mindez értékhatártól és vagyontárgytól függetlenül illeti meg az örököst és a megajándékozottat.

Megjegyzendő, hogy a fenti IV. kategóriába tartoznak az örökbefogadási kapcsolaton alapuló viszonyok is, de nem tartoznak ide – pontosabban az I. kategóriába tartoznak – a mostoha- és a nevelt gyermekekkel, valamint mostoha-és nevelő szülőkkel összefüggő viszonyok.

Még egy további tévhitet el kell oszlatnunk: az öröklési szerződés alapján – bár a neve alapján csábító lenne illetékmentesnek gondolnunk – visszterhes szerzés következik be, azaz visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetni rokonsági foktól és értékhatártól függetlenül.

És ha az Olvasót még nem sikerült teljesen összezavarni, úgy egy további – már korábban is létező – kedvezményre hívjuk fel végül a figyelmet: A fenti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 mFt-ig nem kell öröklési illetéket fizetni, ez tehát a házastársat, mostoha- és nevelt gyermeket, mostoha- és nevelőszülőt is megilleti – ellentétben az írásunk első fejezeteiben taglalt változásokkal.

De célszerű ezt talán egy példán keresztül bemutatni: Amennyiben egy az I. kategóriába tartozó örökös – például egy nevelt gyermek – 20 millió forintot örököl, akkor ez illetékmentes. Amennyiben azonban 22 milliót örököl, akkor ebből 20 millió illetékmentes, a fennmaradó 2 millió forint után pedig a 0-18 millió forint közötti részre vonatkozó szabály szerint kell megfizetni a 11 százalékos illetéket. Ha 40 millió forintnál többet örököl a példánkban szereplő nevelt gyermek, akkor a 20 millió forint levonása után 20 millió forint marad, így 18 millió forintig 11 százalékot kell fizetni, míg a 18-35 millió forintos sávba eső 2 millió forint után 15 százalékos illetékét kell megfizetni.