Garázsok és a bennük tárolt autók biztosítása. Mire és mennyit fizetnek a biztosítók?

A lakások és házak biztosításáról sok szó esik mostanság, hiszen az árvizek, az esőzések és a viharok idén különösen rávilágítanak ezek fontosságára. De mi van a garázsokkal, és az ezekben tárolt milliókat érő autókkal? Ezek biztosítási lehetőségeinek jártunk utána.

A társasház-biztosítás mellé, kiegészítő elemként, köthető a talajszint alatti tároló helyekre és garázsokra vonatkozó biztosítás. Ez azonban a biztosítási konstrukciótól függ, nincsen általánosan alkalmazandó előírás – mondta el kérdésünkre Gillyén Ágnes, a MABISZ kommunikációs igazgatója. A társasház biztosításának alapelemei mellé különféle kiegészítő kockázatokat is felvehetnek, mint például panorámalift, különleges üvegek, ilyen plusz modulnak számít a garázs is. De általában ha a biztosító felvesz biztosítási kockázatra egy épületet, abból nem hagyja ki a pincét, a garázst, mert az az épületegyüttes szerves része.

A társasház-biztosításnak alapvetően két fő válfaja van. Az egyik esetben a teljes épületet (beleértve a lakásokat is) egy szerződésben biztosítják, a másik esetben pedig csak a közös tulajdonban levő épületrészek szerepelnek a biztosításban. Általában mindkét esetben beépül a közös költségbe a biztosítási díj.

De különbséget kell tennünk az újépítésű házak és a régi házak között is biztosítás szempontjából. Ideális esetben az új lakóprojekteknél ahány lakás létesül az épületben, annyi beállóhely kerül kialakításra a teremgarázsban. Itt tehát könnyű meghatározni az egy tulajdonosra jutó díjat, ami beépül a közös költségbe.

A régi házakban, ahol csupán 1-2 garázs található, a legtöbb esetben a felek „beleveszik” a társasház-biztosításba a garázsokat, hiszen az is a ház egyik albetétje. Ekkor a biztosítás összegét a tulajdoni hányad határozza meg, ami világosan szerepel a társasház alapító okiratában. A garázs sokszor úgy szerepel a társasház-biztosításban, mint melléképület, vagyis nem lakás céljára szolgáló épület. A biztosító számára az a fontos, hogy azonos kockázatviselési címen szerepeljen, mint a társasház. (De némelyik biztosító még a társasházzal nem azonos címen szereplő garázst is biztosíthatja külön feltételekkel.)

Fele áron

Mivel a garázsnak is megvan a társasházból ráeső tulajdoni hányada, ezért könnyen kiszámolható, hogy a társasház-biztosításból mekkora a rá eső rész. Budapesten a társasházi épületek „ajánlott” újraépítési négyzetméterára kb. 200 ezer forint/nm, a garázsoké (sok helyen melléképületként szerepel) 100 ezer forint/nm körüli értéken szerepelnek. Nagyvárosokban ez az érték kb. 10, egyéb területeken 15 százalékkal alacsonyabb. Vagyis a garázs fajlagos biztosítási összege körülbelül fele a lakásénak. A biztosítási összeget megkaphatjuk a garázs négyzetméterének és az ajánlott négyzetméterárnak a szorzataként. Ez képezi a kártérítés plafonját. A biztosítási díj pedig a biztosítási összeg és egy megadott díjszorzó szorzatának értéke. Ez biztosítófüggő, és egyszerűen nem hasonlítható össze, mivel a szorzóba az egyik ezt, a másik azt is beszámítja – tájékoztat Batizi László, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének (MABIASZ) elnökségi tagja. A végső összeg tehát mindig a tárgyalások végén mutatkozik meg.

A gépkocsi más tészta

A társasházi biztosításban külön modulként szereplő garázs vagy gépkocsibeálló biztosítása azonban nem nyújt fedezetet a benne tárolt gépkocsiban keletkező károk megtérítésére. Külön díjért választhatunk a társasházi biztosítás mellé még plusz kiegészítő gépjármű-biztosítást is. A biztosítási fedezet azonban minden esetben az esetleges casco-biztosítási alapon való kárrendezés után lép életbe, és csak az ott meg nem térülő károkat fedezi. Vagyis ha az autóra kötöttek cascót, akkor az autó töréskáraira az nyújt fedezetet. Míg ez a plusz kiegészítő biztosítás a cascóban meghatározott önrészt fizeti ki. A biztosított összeg limitálva van, általában a kártérítés plafonja 3,5-6 millió forint, illetve az Eorotax maximális kártérítési összeg. A kiegészítő díj teremgarázs esetén gépkocsi állásonként – biztosítótól és kártérítési limittől függően – 900-3000 forint között mozog – kalkulál Batizi László.

Kire vonatkozhat a gépkocsi-biztosítás?

Általában a garázs vagy gépkocsibeálló tulajdonosának vagy közeli hozzátartozójának tulajdonában lévő gépkocsiról beszélhetünk, vagy a forgalmiban szereplő üzembetartóról. De ez is természetesen konkrét biztosítási ajánlat kérdése, hiszen némelyik biztosító a garázst bérlő autójára is köt biztosítást. Ha bérbe adjuk a garázst, akkor a garázs biztosítási díját az előbbiek alapján kiszámíthatjuk a társasház-biztosítás összértékéből. A díj jellemzően havi pár száz forint.

Érdemes ellenőrizni, hogy mire fizetnek!

Külön biztosítás köthető árvízre, felhőszakadásra, viharra, tűzre, villámcsapásra, robbanásra, földrengés okozta károkra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a belvíz vagy a talajvíz-emelkedés okozta kár nem szerepel a biztosítható kártípusok között. Az árvizekre vonatkozó károkat a nagyobb biztosítók általában szintén bevállalják akkor, ha a felszíni élővizek áradása a töltéseket, gátakat átlépik, és védettnek minősített területet önt el a víz. De például nem téríti meg a fakadóvíz vagy buzgár okozta kárt, a nyílt ártéren vagy hullámtéren bekövetkezett kárt. A tűzkár mellett alapvető veszélyforrás a vízvezeték meghibásodása, ez szerepel is a fedezett kockázatokban, akárcsak a legtöbb kárt okozó csődugulás, szennyvízcsatorna kiöntése, ami vihar esetén tipikus káreseménynek tekinthető. Tűz és robbanás esetén viszont nem térítik meg a kárt abban a személygépkocsiban, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiindult a tűz vagy robbanáskár. Ellenben a környező autók kárait megtérítik. Ugyanígy a lopáskárt sem térítik meg ezekben a konstrukciókban.