Mi lesz a magyar földdel? Birtokvédelem Brüsszel ellenében

Elkészült a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló, részletes indoklást tartalmazó szakmai anyag, amiről vélhetően a jövő heti kormányülésen születik döntés – számol be a Népszabadság. Ezt követően a dokumentumot postázzák Brüsszelbe, majd januárban kapunk értesítést az uniós döntésről.

Magyarország a koppenhágai csatlakozási szerződés értelmében az uniós tagság kezdetétől számított 7 évig korlátozhatja a más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. Ennek határideje 2011 tavaszán jár le, de indokolt esetben három évvel meghosszabbítható.

Szakértők szerint ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat. Viszont ha olyan döntés születik, hogy a moratóriumot mégis eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők. A földforgalmazással foglalkozó cégek szerint egyébként nem kell jelentős rohamtól tartani, ugyanis nincs elegendő birtokméretű föld.

A kormány mindenesetre már módosította a földtörvényt: az államot az elővásárlási lista élére helyezte. Néhányan úgy vélik, hogy ez ellentétes az uniós joggyakorlattal, mivel korlátozza a piaci folyamatokat, mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az államnak legfeljebb néhány 10 ezer hektár felvásárlására van pénze, vagyis nem éri el a kívánt hatást.

Korom Ágoston jogász szerint a tervezett változtatás nem érinti a külföldiek földszerzését, és az Európai Bíróság joggyakorlata alapján a családi gazdaságok létrejöttének elősegítése az alapszerződéssel összeegyeztethető. Kiszűrhető viszont a földspekuláció, s a minél több életképes gazdaság létrejöttét ösztönző birtokpolitika is működhet.