Melyik az olcsóbb, a távfűtés vagy házközponti fűtés? Számoljon velünk!

Annak jártunk utána, hogy egy társasháznak a távfűtés vagy a gázfűtéses kazán jelent alacsonyabb költségeket.

Ha a gázfűtés és a távfűtés költségeit akarjuk összevetni, akkor egy gázkazánnal működő házközponti fűtésű bérház és egy távfűtéses panelház lakásainak fűtésköltségeit érdemes összehasonlítani. Mindkettőnél adottság, hogy a fűtésrendszer, a lakásokon átívelő csőrendszer és a strangok osztatlan közös tulajdonban vannak, tehát ezek felújítási, karbantartási költségeit a ház valamennyi lakója viseli. Azonban jelentős különbség, hogy a házközponti fűtésnél a gázkazán is a ház tulajdona, amelynek cseréjéről, karbantartásáról a háznak kell gondoskodnia. Ellenben a távfűtésnél a hőtermelő berendezés a szolgáltató hőközpontjában van, így a panelháznak nem jelent kiadást. Viszont az alapdíjjal valamennyi panellakó fenntartja a távhővállalat infrastruktúráját és dolgozóit. Mi most két olyan épülettel számoltunk, ahol semmiféle korszerűsítést nem végeztek eddig. Hangsúlyozzuk, hogy abszolút alapesetekkel számoltunk, az „élet” számtalanszor felülírhatja adatainkat. A gáz- és távhőár-támogatásokat sem vettük figyelembe.

A házközponti fűtés költségei

1. Hődíj

A házközponti fűtéssel kapcsolatban 2 fő költségelem képződik, ezek egyike a hődíj, ami biztosítja a fűtést. Általában ezeknek a lakásoknak a belmagassága nagyobb, mint a paneleké, a nagyobb térfogat pedig növeli a fűtésköltséget is. Egy budapesti 25 lakásos társasházban – mint mindenhol – az egy lakásra jutó fűtési költséget a fűtött térfogat alapján számolják ki. Az adott lakás légköbméter nagyságát pedig a lakások alapterülete és belmagassága (3,2 méter) határozza meg. 2010-ben a példánkban szereplő társasházban egy légköbméter díja 74,4 forint, ez a tavalyihoz képest 20 százalékos emelést jelentett. A díj persze függ az előzetesen kalkulált fűtési költségtől, ebben a házban 6014 légköbméternyi területet kell fűteni. Vagyis 2010-ben egy 33 nm-es lakás (89 légköbméter) fűtésdíja 6658 Ft, egy 52 nm-es lakás (184 légköbméter) fűtésdíja 13 689 Ft, míg egy 76 nm-es lakás (254 légköbméter) díja 18 897 Ft havonta. Évente tehát egy 33 nm-es kis garzonlakás fűtése 79 896 forintba kerül, míg egy 76 nm-es lakásé 226 764 forint kiadást jelent.

2. Kazánköltségek

A másik fő költség a kazán fenntartása, ellenőrzése, javítása (pl. égők cseréje), valamint egy fűtő szakember alkalmazása. Ezek a költségelemek beépülnek a közös költségbe. Esetünkben a javítás és karbantartás díja 2009-ben 260 ezer forint volt, de ez nem garancia arra, hogy 2010-ben például nem kerül majd félmillió forintba, hiszen nyilván ahogy „öregszik” a kazán, egyre több probléma adódhat. Valamint esetünkben olyan fűtőt alkalmaz a társasház, aki egész évben az egyéb karbantartási, szerelési, takarítási munkákat is elvállalja, ezért havi díja 68 300 forint/hó, vagyis egy évben 820 ezer forint a kazánnal összefüggő munkák összköltsége. Tehát a javítás, a karbantartás és a fűtő díja évente egy légköbméterre vetítve 136,4 forint. A kazánnak emellett áramköltsége is van.

A távfűtés költségei

1. Hődíj

A távfűtés esetében szintén két költségelemről beszélhetünk: egyrészt van a hődíj, másrészt az alapdíj. Budapesten a Főtávnál 1 GJ energia bruttó 3222 forintba kerül. Ebből azonban lejön kedvezményként a 160 forintos erőművi kedvezmény, így a végső szám kb. 3060 forint. Itt is kiszámolják az adott lakás légköbméterét, ami alapján meghatározzák, hogy mennyit kell fizetnie a lakóknak. Egy 33 nm-es 2,6 méter belmagasságú panellakás fűtött térfogata 85,8 légköbméter, aminek az úgynevezett kiindulási (kalkulált) fűtési hőfogyasztása 23,7 GJ/év. Vagyis évente a kalkulált hődíj 72 522 forint. Egy 76 nm-es lakás fűtött térfogata 197,6 légköbméter, azaz éves szinten 54,58 GJ a kalkulált hőfogyasztása, ez pedig 167 ezer forintot jelent. Fontos, hogy nem kalkuláltunk egy esetleges költségmegosztó vagy egyéb segédeszköz felszerelésével!

2. Alapdíj

A másik költség viszont az egész évben fizetendő alapdíj, ezt tartják sokan a távfűtés fő hátrányának. Az alapdíj a távhővállalat 24 órás ügyeletét, a hibaelhárítást, a berendezések (villamos keringetési költség, szivattyú stb.) megvásárlását, a dolgozók munkabérét, és a Főtáv több mint 30 milliárd forintot érő eszközállományának, infrastruktúrájának fenntartását fedezi. Az alapdíj bruttó 469 forint/légköbméter/év, vagyis egy 33 nm-es lakás éves alapdíja 40 291 forint, míg egy 76 nm-es lakás esetében ez 92 792 forint.

Melyik akkor az olcsóbb?

Egy 33 nm-es panellakás évi fűtési összköltsége 113 ezer forint, míg egy házközponti fűtéses 33 nm-es lakás összköltsége 95 ezer forint. Itt egyértelműn „olcsóbb” a házközponti fűtés, de a nagyobb alapterületű lakásoknál már más a helyzet. Egy 76 nm-es panellakás éves költsége cirka 260 ezer forint, míg egy házközponti fűtésű 76 nm-es téglalakásnak 272 ezer forint.
A különböző felszerelt szelepek, költségmegosztók és egyéb szabályozók persze eltéréseket eredményezhetnek a sztenderd költségekben. Ám a költségmegosztó sem mindig főnyeremény, mert valahol kevesebbet fizetnek, más lakásokban viszont többet, és sok esetben vitatják a lakók a költségeket, akik akár pereskednek is.

Pár ezer forint eltérés lehet

Balogh Róbert, a Főtáv szóvivője úgy véli, hogy a jelenlegi áfamértéket (távhőnek 5 százalék) is figyelembe véve a távfűtés éves szinten pár ezer forinttal olcsóbb. Eddig a távfűtést 20 százalékos versenyhátrány sújtotta, ugyanis a gázt felhasználó nagyfogyasztók és a kisfogyasztók közötti mesterséges árkülönbség torzította a versenyt. A távhő versenyképességét az is bizonyítja, hogy több gázkazánnal működő társasház tárgyalásokat folytat a Főtávval. Bánki Gábor, a Szövetség a Társasházakért ügyvezetője szerint a gázzal központilag fűtött épületek főként akkor tudnak kedvezőbb árral számolni, ha a legjobb rendszereket építik be (pl. kondenzációs kazánok). De a panelház gépészeti korszerűsítésénél is a zsebükbe kell nyúlniuk a lakóknak, hiszen az alapdíjból a távhővállalat csak a tulajdonát képező hőközponti oldalt fejleszti, viszont a fogyasztói oldalon a műszaki berendezéseket (strangok, csövek) a lakóknak kell fejleszteniük a már tárgyalt költségeken túl, legfeljebb a távfűtésnél kazánról nem kell gondoskodniuk.

Borulhat a társasház költségvetése

De vannak itt más szempontok is! A gázfűtéses társasházaknál a gázszolgáltatónak a közösség egy összegben fizet, de a statisztikák szerint 10-20 százalék is lehet a nemfizetők aránya, az ő hátralékukat pedig a ház finanszírozza. Hiszen nem lehet a házközponti fűtésrendszernél egy fogyasztót lekapcsolni a hálózatról, emiatt sok ház csődközeli állapotba kerülhet. Persze a mai jogszabályoknak megfelelőn már jelzálogot terhelhetnek a lakásra, vagy bírósági végzés nyomán végrehajthatnak, ez várhatóan javítja a fizetési morált. A távfűtésnél viszont létezik úgynevezett hátralékfinanszírozás, ami nem borítja fel a társasház kényes pénzügyi egyensúlyát.