Adóparadicsom lesz Magyarország?

Adóparadicsomi teherszintet jelent a magyar cégek számára a nemrég megszavazott 10 százalékos társasági nyereségadó (tánya). Olyannyira, hogy a hatályos magyar törvények „gyanús”, úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságnak minősítenék e vállalkozásokat, ha azok nem Magyarországon működnének – derült ki a Világgazdaság mai cikkéből.

Évi 500 millió forintos nyereségig a jelenlegi 19 százalék helyett 10 százalékos adót kell leróni, mindenféle további feltétel nélkül. Erről néhány napja szavazott a parlament, a törvény már csak a házelnök és a köztársasági elnök aláírására vár. A lépéssel hazánk felsorakozik a térség legalacsonyabb társasági nyereségadóját kínáló országai, a szintén 10 százalékos tánya lehetőségét biztosító Bulgária és Szerbia mellé.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy ez már annyira alacsony adómérték, hogy valójában a jelenleg is hatályos magyar törvények is elővigyázatossággal kezelendőnek minősítik az ilyen országokban működő cégeket, a bevételek esetleges adóparadicsomba menekítését gyanítva. A 12,67 százaléknál alacsonyabb adóteherrel jellemezhető országokban működő vállalkozások az ellenőrzött külföldi társaság (controlled foreign company, CFC) kategóriába kerülnek. Az ilyen cégekből származó jövedelem az anyavállalat vagy tulajdonos székhelye szerinti államban is adóköteles.

Ez azonban azért nem jelent veszélyt, mivel valós gazdasági jelenlét esetén e bélyegtől mentesülnek az unióban, az OECD egyik tagállamában, valamint az olyan országokban működő vállalatok, melyekkel hazánknak a kettős adóztatás elkerülésére irányuló érvényes egyezménye van. Az unión belül egyébként más tagállamban működő érdekeltségeket a „helyi” szabályok általában eleve nem minősítik ellenőrzött külföldi társaságnak. Az Egyesült Államok viszont minden külföldön működő leányvállalatot eleve CFC-nek tekint.

A lap emellett azt is megjegyzi, hogy a CFC-szabályok szinte kivétel nélkül a ténylegesen fizetendő adó mértékét veszik figyelembe, nem pedig a névleges adókulcsot. Ez pedig már eddig is 4,5–5 százalék között alakult például a hitelintézeti szektor esetében.