Mit kell tudni a vezetékjogról? Íme, az ELMŰ állásfoglalása!

Korábban írtunk a vezetékjog tulajdoni lapra való bejegyzéséről, ami egyes ingatlanközvetítők és banki szakemberek szerint hátrányosan érinti a tulajdonosokat. Alábbiakban az ELMŰ Hálózati Kft. állásfoglalását közöljük, ami azon túl, hogy más aspektusból világítja meg a helyzetet, a vezetékjog törvényi hátterét is részletesen bemutatja.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban Vet.) 172. §-a 2008. január 1. napjától lehetővé tette a szolgáltatók számára a korábban, akár évtizedekkel ezelőtt létesített hálózataik utólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az ELMŰ Hálózati Kft., mint úgynevezett hálózati engedélyes illetékességi területén több tízezer km hosszúságú, különböző feszültségszintű és különböző időpontban létesített szabadvezetékes hálózat található, amelyeket jogelődünk minden esetben az akkor hatályos villamos energia jogszabályok alapján és tulajdonosi viszonyok figyelembe vételével, szabályszerűen épített ki.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a vezetékjog keletkezésére minden esetben a létesítéskor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadóak, azaz a 2008. január 1. után létesített közcélú hálózat vonatkozásában a már hivatkozott Vet. szabályai, az azt megelőzően kialakított berendezésekre a korábbi villamos energia törvények előírásai.

Nevezetesen a 2008. január 1. előtt létesített közcélú hálózatok esetében a vezetékjog keletkezésére a kivitelezés dátumától függően a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (2003. január 1-től 2007. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan), a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. Törvény (1994. augusztus 1-től 2002. december 31-ig), ezt megelőzően pedig a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény rendelkezései alkalmazandóak.

Az 1963. július 1-je és 1994. augusztus 1-je között létesített hálózat vonatkozásában az 1962. évi IV. törvény 11. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy csak úgynevezett földkábel esetén szükséges a vezetékjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése azzal, hogy a bejegyzés elmaradása a jog gyakorlását nem érinti.

Az előzőekben hivatkozott jogszabályt felváltó, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 30. §-a a korábbi szabályozást részben módosítva kimondta, hogy az úgynevezett szabadvezetékek, más elnevezéssel légvezetékek esetében is – amennyiben azok a törvény 1994. augusztus 4-i hatályba lépését követően létesültek – szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, azonban a vezetékjog már a bejegyzés előtt is gyakorolható.

Az előzőekben említettel azonos rendelkezést tartalmazott a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény is, amely szabályozás az 1997. évben hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban rögzített közhitelesség (azaz az ingatlant érintő valamennyi jogosultság bejegyzésének) elvét nem valósította meg maradéktalanul, ugyanis a vezetékjog gyakorlását ingatlan nyilvántartási bejegyzés hiányában továbbra is lehetővé tette.

A közhitelesség elvének maradéktalan érvényesítése érdekében a jelenleg hatályos Vet a vezetékjogok utólagos bejegyzésére átmeneti rendelkezéseket alkotott. Ennek keretében megtartva azt az alapelvi szabályt, miszerint a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában és a bejegyzés előtt is gyakorolható 172. §-ában meghatározta az utólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzések eljárásrendjét az alábbiak szerint.

A Vet. 172. § (1) bekezdése alapján a hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól, azaz a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül, azaz 2012. december 31. napjáig kérheti a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

A 172. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

Végső soron pedig a 172. § (3) bekezdésében rögzítésre került, miszerint a vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

A fentiekkel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy az ingatlanban értékcsökkenés a vezetékjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzésével nem keletkezik.

Értékcsökkenés az adott hálózattal érintett ingatlanon legfeljebb az adott hálózati elem létesítésekor keletkezhetett, ami a már idézett rendelkezésekre is figyelemmel mindenképpen 10 évnél régebben történt (lásd fentebb Vet.172.§). Ebből következik továbbá, hogy a ma egyre inkább elterjedt hitelből történő finanszírozás esetében az adott ingatlan értékcsökkenésére a hitelt folyósító bank sem hivatkozhat az utólagos bejegyzés esetén.

A bejegyzési folyamat egyébiránt a jelzett szabályozás alapján a múlt év november végén vette kezdetét, tehát már több, mint fél éve jelennek meg vezetékjogi bejegyzések a tulajdoni lapokon, azonban természetesen a jelentős számú érintett ingatlanra és az ingatlanügyi hatóságok leterheltségére figyelemmel a folyamat még egy ideig eltarthat.

A fentiekben elemzett és a vezetékjog utólagos bejegyzését lehetővé tevő szabályozás álláspontunk szerint az ingatlanforgalom biztonságát szolgálja, a régóta fennálló bonyolult jogi helyzetet tette a nem jogértők számára is egyszerűbbé, átláthatóbbá.

dr. Boross Péter
igazgató
ElMŰ Hálózati Kft.