Áramszünet miatt kiolvadó fagyasztó – Mikor fizet a szolgáltató?

Annak jártunk utána, hogy mit tehetünk, ha áramszünet miatt megromlanak a fagyasztóládában az élelmiszerek.

Ha az áramszolgáltató nem tudja teljesíteni az üzletszabályzatában vállalt „garantált szolgáltatást” (GSZ), vagyis az üzemzavar súlyosságától függően nem hárítja el az előírt (24-48 óra) időn belül az üzemzavart, akkor kötbért köteles fizetni a fogyasztóknak. „Kártérítést” a szolgáltató nem fizet (hiszen nem felelős a rendkívüli időjárási körülményekért), a károkra a fogyasztók háztartási biztosítása nyújthat fedezetet – mondta az ingatlanmagazin.com-nak Kutas István, az E-On szóvivője. A villamos energiáról szóló törvény alapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) hatásköre a mérés, elszámolás és számlázás tárgyköreire terjed ki – tájékoztat az NFH sajtóosztálya. Vagyis áramszünet esetén nincs intézkedési hatáskörük. A szolgáltatókat a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellenőrzi. A MEH határozza meg a minimális minőségi követelményeket (GSZ), melyek között szerepel, hogy általában a szolgáltató köteles előre értesíteni az áramkimaradásról a fogyasztót. Előre nem látható üzemzavar esetén a MEH előírja, hogy hány órán belül kell visszakapcsolni az áramot.

Kötbért kell fizetni, ha időben nem állítják helyre a szolgáltatást

A MEH 2009 novemberében kiadott határozata szerint az üzemzavar elhárítására meghatározott időtartam be nem tartása esetén a szolgáltató kötbért fizet az érintett fogyasztóiknak, ami fogyasztóként 5 ezer forint. A villamosenergia-ellátás visszaállításának a szolgáltatóhoz beérkezett első értesítés után egyszeres hiba esetén 12 órán belül, többszörös hiba esetén 18 órán belül meg kell történnie. Mind egyszeres, mind többszörös hiba esetén 24 óra után kétszeres, 36 óra után háromszoros a fizetendő kötbér. A felhasználók minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak kötbérre – mondta Bessenyei Gábor, a MEH fogyasztóvédelmi osztályának vezetője. Az áramszünetért azonban a szolgáltató rendkívüli – a hálózat normál működését meghaladó zavar – esetben nem felelős: rendszerüzemzavar, terrorcselekmény, szándékos rongálás vagy szélsőséges időjárás, ilyenkor a helyreállítás hosszabb időt is igénybe vehet.

Előre bejelentett kiesés esetén

Előre bejelentett szolgáltatás-kiesés esetén az elosztó köteles az üzemszünetről közvetlenül, írásban értesíteni minden felhasználót a következő határidők betartásával: 200 kVA rendelkezésre áll teljesítmény alatt 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt; 200 kVA rendelkezésre áll teljesítmény felett 30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt. A határidők elmulasztása esetén a szolgáltató automatikusan kötbért fizet (vagy jóváír a számlában) a felhasználónak.

Vannak esetek, amikor előre tervezett munkák miatt szünetel a szolgáltatás. Ennek hosszúsága nem haladhatja meg március 1. és november 30. között egynapos munka esetén a 12 órát, többnapos munka esetén a napi 8 órát, és összesen a heti 3, valamint a havi 5 napot. December 1. és február 29. között egynapos munka esetén legfeljebb 8 óra, többnapos munka esetén napi 6 óra lehet a kihagyás, de nem haladhatja meg összesen a heti 3, valamint a havi 5 napot. Nem jogszerű kikapcsolás esetén a szolgáltató szintén köteles automatikusan kötbért fizetni a felhasználónak – teszi hozzá Bessenyei Gábor.

Váratlan áramszünet

Ha bejelentés érkezik arról, hogy a felhasználási helyén nincs, de környezetében van villamos energia ellátás, akkor a szolgáltatónak településmérettől függően 4-12 órája van a javítások megkezdésére.

50 ezernél népesebb település belterületén munkanapokon 4 óra, hétvégén vagy ünnepnapokon 6 óra, 5-50 ezer lakosú települések belterületén munkanapokon 6 óra, hétvégén vagy ünnepnapokon 8 óra, 5 ezernél kevesebb lakosú települések belterületén munkanapokon 8 óra, hétvégén vagy ünnepnapokon 12 óra, külterületen 12 óra a javítás megkezdésére rendelkezésre álló idő. Ha a hibabejelentés 20 óra után történik, akkor a garantált javítás megkezdése 7 és 10 óra, külterületen 7 és 11 óra között történik. A határidők elmulasztása esetén az engedélyes szintén köteles automatikusan megfizetni a kötbért a felhasználónak.

Végül jöhet a bíróság

A GSZ szerinti kötbér úgynevezett átalány-kár. A felhasználó a tényleges, igazolt kárát polgári bíróság előtt érvényesítheti a szolgáltatójával szemben, erre vonatkozóan a MEH nem rendelkezik hatáskörrel. A garantált szolgáltatás nem teljesítése esetén járó kötbér fizetése nem zárja ki a fogyasztó azon lehetőségét, hogy a kárigényét a felelőssel szemben érvényesítse (pl. közös megegyezés, bírósági, vagy illetékes Békéltető Testületi úton).