Megéri a napelem? Számoljon velünk, hogy mire számíthat!

Az előző részben kifejtettük, hogy Magyarországon egyelőre csak pályázati segítséggel éri meg napelemet vásárolni. Most azt vizsgáljuk meg, mennyibe kerül egy átlagos nagyságú rendszer, és támogatással együtt körülbelül mikorra várható a beruházás megtérülése.

Mint mindig, most is a rendszer nagyságát kell először meghatároznunk ahhoz, hogy megtérülést tudjunk számolni. Ehhez sok tényezőt kell figyelembe venni. Tudnunk kell, mekkora lejtésű a tetőnk, milyen fekvésű, térségünkben mennyi napsütéses órára számíthatunk, illetve fel kell mérnünk a család energia-felhasználási szokásait is. A kérdés ezután, hogy mekkora rendszer képes kiszolgálni igényeinket.

Ugye, hogy ez nagyon bonyolultnak tűnik? Egy elmés internetes alkalmazással azonban egy csapásra egyszerűvé válik a folyamat! IDE kattintva tudjuk megnyitni az angol nyelvű honlapot, ahol néhány adat begépelése után egyértelműen megállapítható, mekkora rendszerrel milyen hozamot tudunk majd elérni. Az alkalmazás használata a végletekig felhasználóbarát, ha azonban mégsem boldogul vele (például angol nyelvismeret hiányában), írjon a foszerkeszto@ingatlanmagazin.com címre, és szívesen segítünk.

Annyi egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon egy 1 kW-os rendszer egy év alatt körülbelül 1100 kWh-t tud termelni. Az egyszerűség kedvéért mi is ezzel az átlagértékkel fogunk az alábbiakban számolni. Egy 150 négyzetméteres családi ház átlagos elektromos áram felhasználása egy évben körülbelül 4000–4500 kWh. Az egyszerűbb számítás kedvéért legyen 4400 kWh, így ugyanis pontosan 4 kW-os rendszerre lesz szükségünk. A rendszer nagysága tehát megvan, de még nem tudjuk, mennyibe is kerül mindez nekünk.

Nézzük az árat!

A jelenlegi árakon körülbelül minden kW kapacitás egymillió forint beruházást jelent, tehát a példában szereplő 4 kW-os rendszer körülbelül bruttó 4 millió forintot kóstál majd. Ebben az árban a teljes rendszer benne van kiszállási-, felmérési és beépítési költségekkel együtt. A pályázati lehetőségeket ebben a cikkben nem tárgyaljuk részletesen, az előző cikk keretes írásában ugyanis kitértünk rá. Tegyük fel, hogy a beruházással a lakóépület eléri a „B” energetikai osztályt, így 40 százalékos támogatást tudunk igényelni, azaz 1,6 millió forintos támogatást kaphatunk. Ebben az esetben 2,4 millió forintot kell saját zsebből kifizetnünk. (Az igazság az, hogy az egészet saját zsebből kell megoldanunk, a támogatást ugyanis csak a beépítést követően kapjuk meg).

Visszatöltés

Szép lenne, ha a napelem által termelt áramot teljes egészében fel tudnánk használni, és nem kellene tárolnunk, ez azonban kivitelezhetetlen. A tárolás viszont családi ház esetében csak akkumulátorral oldható meg, ami amellett, hogy ad egy pofont a környezetbarát törekvésünknek, még drága is. Az akkumulátorok 3-5 évenkénti cseréje mellett lehetetlen lenne megtérülési időt számolni, és abszolút elkeserítő eredményre jutnánk. A megoldás tehát az, ha a fel nem használt áramot visszatöltjük az elektromos hálózatba, és amikor szükséges, áramot vételezünk onnan. Ez azonban izgalmas csavart ad a számításunknak.

Az ELMŰ honlapján található táblázat szerint a normál árszabású elektromos áram mintegy 48 forintba kerül. A zöldáram (azaz a visszatöltött áram) átvételével kapcsolatban azonban csak jogszabályokat találhatunk. De nem csak az ELMŰ hallgat a visszavételi árról, hanem szinte mindenki. Napelem telepítéssel foglalkozó szakemberek azonban a normál díjszabás 70-80 százalékára teszik a zöldáram árát, ez pedig körülbelül 38 forintot jelent. Miért fontosak ezek az adatok? Azt már tudjuk, hogy nem használhatjuk fel az összes megtermelt áramot, ugyanis a nap legnagyobb részében nem tartózkodunk otthon, tehát visszatöltjük azt a hálózatba, majd később áramot veszünk a szolgáltatótól. A napelemmel termelt energiának tehát mintegy felét tudjuk hasznosítani. Bár számtalan tényező függvénye, hogy mennyit tudunk közvetlenül felhasználni, de a példa kedvéért számoljunk 50 százalékkal. Vagyis az évi 4400 kWh-ból 2200-at tudtunk közvetlenül felhasználni, a többit visszatöltöttük a hálózatba, ahol 38 forintért tudtuk „értékesíteni”. De vissza is vesszük az áramot a szolgáltatótól, immár 48 forintos áron. Szintén csak a példa miatt tegyük fel, hogy éppen annyi áramot adtunk, mint amennyit vennünk kellett. Ebben az esetben 10 forintos áron vásároltunk 2200 kWh áramot az adott évben, tehát 22 ezer forintot költöttünk elektromos energiára.

A megtérülési idő

Nézzük át gyorsan, hogy mit tudunk, és máris megkapjuk a végeredményt. Támogatással együtt 2,4 millió forintot költöttünk a beruházásra. Ha nem lenne napelemünk, akkor a 4400 kWh áramért 48 forintjával számolva 211 200 forintot költöttünk volna évente, ám így csupán 22 000 forintunkba került az éves elektromos energiánk. Eszerint sikerült 189 200 forintot megspórolnunk. Ha a befektetett 2,4 millió forintunkat elosztjuk az évenként megspórolt 189 200 forinttal, akkor 12,7-et kapunk, azaz ennyi év kell ahhoz, hogy a beruházásunk megtérüljön.

A fenti példa persze nem azt jelenti, hogy 12,7 év minden napelemes rendszer megtérülési ideje. A példában szereplő rendszer megtérülése karbantartási- és javítási költségek nélkül értendő, valamint az áramdíjak változatlansága esetén lenne igaz. A cikkben szereplő internetes alkalmazás-, valamint a számítási példa segítségével azonban hozzávetőleges képet kaphatunk saját beruházásunk megtérülési idejéről.