Ingatlanvásárlás hitel nélkül? Népszerű megoldás: bérleti díjként fizetett vételár
Címkék: pénz és jog | magazin összes címke »
Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete elnöke reagált egy nemrégiben megjelent cikkünkre, amelyben azt vizsgáltuk, hogy ki mer a jelenlegi helyzetben ingatlanvásárlás miatt eladósodni. Érdekes tendenciát vázolt fel a szakember.
Érdeklődéssel olvastam, hogy sokan ingatlanvásárláshoz nem mernek hitelt felvenni, inkább lakást bérelnek. Egy egyszerű összefüggésre hívom fel ezzel kapcsolatban az érintettek figyelmét.
Hitelből vásárolt ingatlan elvesztésére kicsi az esély, az összes ingatlanhiteles töredékével történik meg, ugyanakkor a legrosszabb, ami történhet vele, hogy elveszíti az addig rááldozott pénzét, és kiköltözés után bérlővé válik.
Ezzel szemben a bérelt lakásra kifizetett bérleti díjat bizonyosan kidobta az ablakon, mégpedig annak esélye nélkül, hogy az ingatlan valaha is a sajátja legyen. Ráadásul onnan bármikor az utcára kerülhet, akár díjfizetés mellett is.
Az ingatlanpiacon a hiteltől való félelem valóban jelen van, ám ez és az ingatlanértékesítés nehézségei új megoldásokat hívtak életre, amelyek csökkenthetik a kockázatokat. Egyik ilyen, amikor a jövendőbeli tulajdonos bérlőként beköltözik az ingatlanba, és bérleti díjat fizet a tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosnak, aki ezt vételár részletként kezeli. A folyamat a vételár kiegyenlítéséig tart.
Ez a megoldás több szempontból is kedvezőbb a bérletnél. A hitel kockázatainak a legveszélyesebb része – az egyoldalú kamatemelés és árfolyamkockázat – elkerülhető. Elodázza az adásvétel egyes költségeit, mint például az illetékfizetést, illetve a vagyongyarapodás adóhatósági észlelését (adásvétel esetén az ügyvéd köteles a rendszeresített nyomtatvánnyal értesíteni az APEH-et).
Jó az eladónak, mert nem kell tovább árulni, őriznie az ingatlant, illetve ilyenkor kisebb az ingatlan tönkretételének kockázata, mint egy bérlő esetében. A konstrukció jó a vevőnek is ha fél a hiteltől, mert anélkül is ingatlanhoz juthat.
Vannak azonban kockázatok is, ilyen a közüzemi díjak nem fizetése, amit az ingatlanra terhelhetnek, de ez kezelhető a megállapodásba épített feltételekkel.
Szívesen érvelnénk a hitelek mellet – folytatja Kézdi Zsolt – azonban egyetlen hitelközvetítő sem tudhatja mi várható egy tizenöt, húsz, vagy még hosszabb futamidejű hitellel, ahogy valószínűleg maguk a hitelezők sem.
Egyelőre elterjedőben van az előbb említett sajátos bérleti megoldás, ami ha szélesebb körben elterjed, az olyanok jelentős érdekeket sérthet, ami érdekében jogszabályokat szoktak módosítani, vagy intenzívebben betartatni.
Loading ...
Kedves Gergely!
Az \”Ingatlanvásárlás hitel nélkül…\” cikk három hozzászólását olvasva érettnek látom a helyzetet válaszra.
Mi a jelenség leírásával a figyelmet akartuk ráirányítani, nem reklámozni, f%u0151leg nem ajánlani gondoltuk.
A hozzászólók mindegyikénél megfigyeltem, hogy általánosságban és jogilag szabályozott, törvényes megoldásban gondolkodnak. Akik ezt a megoldást választják, azokat egyik sem érinti.
Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek jelent%u0151s része köszön%u0151 viszonyban nincs a törvényekkel, amin nem sokat segít a kötelez%u0151 ügyvédi közrem%u0171ködés.
Zsu666 fogta meg a lényeget, a megoldás legjobban egy lízinghez hasonlít, egyben ez válasz \”Laknikell\” kérdésére is, hiszen a lízingbe vev%u0151 sem jut a lízing tárgy tulajdon jogához az utolsó esedékes befizetésig, és ha elmarad, ugrott az egész. A bérl%u0151nek azért is jobb a lízingnél, mert alacsonyabb a költsége. A bérbe adónak törvényesen nem érheti meg, aki megpróbálja nyilván azért teszi, mert esélye sincs másképp annyiért, vagy egyáltalán eladni, és úgy teszi, hogy ne keletkezzenek a hozzászólásokban leírt terhek.
A hozzánk eljutott esetek egyike azonban nem el%u0151bbiek okán hozta a megoldást. Bérl%u0151 évek óta lakta az ingatlant, bérleti díját hiteltörlesztésre fordította a tulajdonos. A hiteltörlesztés emelkedése miatt el akartak adni. A bérl%u0151 azt ajánlotta, %u0151 fizeti a törlesztést, és az általa fizetett összeg ne kölcsön legyen, hanem lehessen övé az ingatlan (bérl%u0151nek egyébként is el%u0151vételi joga van). Tulajdonos nem tudta volna eladni az ingatlant, mert értéke kevesebb volt a fennálló hitelnél, és az árverés után a különbözettel továbbra is tartozott volna a banknak. Bérl%u0151 nem volt hitelképes egy saját hitelre. Szépen megegyeztek, és ma is tart.
Sok a hasonló eset, amelynek szerepl%u0151i nem jókedvükb%u0151l keresik a megoldást, hanem a hitel-, és ingatlan piac anomáliái, és a \”mindig az ügyfél a vesztes\” típusú jelenlegi szabályozás és behajtási gyakorlat miatt.
Ne legyen félreértés, nem támogatjuk a törvénytelen megoldásokat, de a törvényességet a törvények állampolgárok érdekében történ%u0151 meghozatalánál kellene kezdeni. Err%u0151l mi a véleményük, kedves hozzászólók?
Üdvözlettel,
Kézdi Zsolt
elnök
Banki Hiteltanácsadók és Kihelyez%u0151k Egyesülete