Elektromos vezeték nyúlik be a kertje fölé? Akkor a szolgáltató vezetékjogot jegyeztethet be az ingatlanára!

Az elmúlt hetekben országszerte több ezer családot sokkolt a hír, hogy a helyi áramszolgáltató úgynevezett vezetékjogot jegyeztetett be az ingatlanára. A vezetékjog az érintett ingatlanok légterében húzódó elektromos vezeték hozzáférhetőségét hivatott biztosítani. A vezetékjog bejegyzése akár 10 százalékkal is csökkentheti egy ingatlan forgalmi értékét, de a bank megkérdezése nélkül bejegyzett vezetékjog egy kölcsönszerződés egyoldalú felmondására is ürügyül szolgálhat.

A tudomásszerzésre az esetek többségében előzetes értesítés nélkül, kizárólag a földhivatali bejegyző határozat és egy rövid tájékoztatás postai úton való megküldésével került sor. Jogorvoslatként az ingatlanok tulajdonosai 22 munkanapon belül, 10 000 Ft eljárási illeték lerovása után fellebbezhetnek.

Az áramszolgáltató a 2007. évi LXXXVI. tv-ben (Vet.) előírt törvényi kötelezettségére hivatkozik, amely szerint a tíz évvel korábbi létesítésű vezeték vagy villamos berendezés

esetén, amennyiben ezek elhelyezésére vonatkozólag vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre öt éven belül (tehát a 2012-es év végéig) a szolgáltató kérheti a vezetékjog megállapítását illetve a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását.

A törvény további rendelkezései értelmében, mivel a vezetékjog bejegyzése többletjogot vagy többletkötelezettséget sem a szolgáltató sem pedig a tulajdonos oldalán nem keletkeztet (mivel csak az évtizedek óta fennálló tényleges helyzetet rögzíti) így nem jár együtt kártalanítással.

Tehát a dolognak látszólag annyi értelme van, hogy az ingatlan tulajdonos a tulajdoni kap III., az ingatlan terheit felsoroló részében kénytelen szembesülni ezzel a teherként szereplő bejegyzéssel. Kétségtelen, hogy mint minden szolgalmi jellegű jogosultság, úgy a bejegyzett vezetékjog is negatív befolyással bírhat az ingatlan értékének megállapításánál, adásvétel vagy éppen a banki fedezetértékelés esetén. Az értékcsökkenés mértékét az ingatlanforgalmazók, valamint a banki szakemberek mintegy 10 %-ra becsülik.

Sőt, fennáll az elméleti lehetősége annak is, hogy bankkölcsön esetén a későbbi vezetékjog bejegyzés (amely nyilvánvalóan a pénzintézet előzetes engedélye nélkül történt) ürügyül szolgálhat a kölcsönszerződés egyoldalú felmondására is. Bár a fellebbezés kimenetele kétséges, mégis érdemes az érintett ingatlanok esetében egyenként mérlegelni a jogalkotó intézkedése révén elszenvedett tényleges kár mértékét, hiszen az eset a társadalmi és az egyéni érdek ütközésének klasszikus példája. Aggályos lehet például, ha az ingatlant a vezetékjog keletkezését követően, azonban annak bejegyzését megelőzően, tehermentesen vásárolták meg.

Szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy a jogi esetek különbözőek,
ezért a kérdésekre adott tanácsaim hasonló esetekre teljes biztonsággal nem
alkalmazhatóak. Szakmai felelősséget a félreérthető kérdések, illetve a
hiányosan közölt tényállások alapján adott válaszokért nem vállalhatok.