A hetedik te magad légy! 3. rész

Sajnálatos módon kevés olyan beruházásról hallani, ahol az átadás határidőre megtörténik, nem kevés bosszúságot és sok esetben anyagi kart okozva ezzel a lakásvásárlóknak és a finanszírozó pénzintézetnek.

Nem sokat tehet a bank, ha nem halad az építkezés

Az egyes projektek csúszásakor a finanszírozó bankok is óvatosan járnak el: ha nem halad az építkezés, nem folyósítanak a beruházónak addig, amíg az el nem éri a megfelelő készültségi fokot a szakaszos finanszírozásból kifolyólag. Egyik pénzintézet szempontjából sem szerencsés a nehezen haladó építkezés, azonban számukra egy a lényeg: épüljön a ház, még ha lassan is.

A csúszások kimagyarázására elképesztő mesékkel rukkolnak elő a beruházók – számol be banki forrásunk. A pénzintézet által finanszírozott egyik építkezés beruházója a 2007 telén bekövetkező csúszásokat a IX. kerületi kemény fagyokkal és az árvízveszéllyel indokolta, annak ellenére, hogy idén a fővárosiak nem sok havat láthattak.
Mindenkinek érdeke, hogy elkészüljön a ház?

Az építkezés összes szereplőjének, így a bankoknak is az az érdeke, hogy a projektek határidőre befejeződjenek. A bank által megbízott műszaki ellenőr folyamatosan figyeli az építkezést, arról rendszeresen, általában havonta jelentést készít, mely minden olyan adatot tartalmaz, ami a finanszírozás szempontjából fontos. Ez alapján informálódik a pénzintézet, hogy a beruházás milyen készültségi fokon áll, mennyit haladt az építkezés és van-e olyan tény, ami arra utalna, hogy a kivitelezéssel valami probléma adódott, illetve a vállalt határidőkhöz viszonyítva mekkora az elmaradás.

A projektek befejezésének késése a házban lakást vásárlók számára rendkívül kínos. Az ilyen helyzetek legnagyobb vesztesei mégis az államilag támogatott forinthitelt felvevők, ugyanis nekik mindaddig piaci kamatot kell fizetniük hitelükre, míg a lakás használatbavételi engedélye meg nem történik. Mindez kellemetlenül növelheti az eredetileg kalkulált havi kiadásokat.

Olyan projektek esetében, melyek átadása akár (több) évet is csúszik, el lehet képzelni, mekkora többlet költséget eredményez mindez a vevőknek.

Szabad a hitelfelvétel. De honnan?

A beruházó ugyan nem kötelezheti a leendő vásárlót arra, hogy a finanszírozó banktól vegyen fel kölcsönt, azonban jogában áll visszautasítani egy vásárlási szándékot emiatt. Mindez akkor válik kellemetlenné, ha a lakásvásárló egy másik pénzintézetnél kedvezőbb feltételekkel jutna hitelhez, vagy, ha a projektet finanszírozó bank visszautasítja a hitelkérelmet és a vevő kénytelen másik bankhoz fordulni.

Utóbbi esetben a beruházó elesik a szakaszos vásárlói befizetéstől, kénytelen valamiféle egyezséget kötni a vevővel, illetve módosítani az adásvételi szerződést (és visszaadni a foglalót, ha erre hajlandó).

Segítség, csődbe ment a beruházó

Csődöt jelentő beruházók esetében a rosszul járt vásárlók fordulhatnak ugyan a bankhoz, viszont a segítségre nincs garancia. A pénzintézetnek ilyen esetekben duplán is – vevői és vállalati oldalról – áll a pénze a projektben, ezért biztosan meg fogja tenni a szükséges lépéseket a követelés behajtásra.

Azonban korántsem biztos, hogy a behajtott összeg elegendő lesz az összes szereplő kártalanítására. Mindez ellenére, ha valaki ilyen szerencsétlen helyzetbe jutott, kérjen segítséget a finanszírozó banktól, hiszen annak saját érdeke a helyzet rendezése: ha az adott projekt bedől, vele együtt a pénzintézet is nagyot bukik.

Banki informátorunk fontosnak tartotta kiemelni, hogy a csődbe jutott projektcégek nem minden esetben hibásak: megesik, hogy olyan alvállalkozókat bíznak meg, akik egyáltalán nem, vagy csak részben és rosszul teljesítenek. Ilyenkor a beruházónak újra elő kell teremtenie a forrást a hibák korrigálására, eközben pedig áll az építkezés. Előfordul továbbá az is, hogy az egyik alvállalkozó jelent csődöt és szívódik fel a pénzzel, magával rántva a beruházó céget is.