Fizessenek devizahitel-adót a bankok?

2011-es évvel kezdődően a hitelintézeteknek a jelenlegi lakossági devizahiteleik után évente devizaadót kelljen fizetni, melynek mértéke a tárgyévi súlyozott átlag állományuk 0,5 százalékát tenné ki - javasolja az Indexen megjelent írásában Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója.

A bankár egy egyszeri adóban is gondolkodik, melyet 2010-ban fizettetne meg a bankokkal. A teher bevezetését azzal indokolná, hogy a hitelintézetek nem tájékoztatták kellőképpen a lakosságot a devizahitelek árfolyamkockázatának lehetséges következményeiről, valamint a nemzetközi mentőcsomag nélkül a hitelintézetek devizaportfóliói tömegesen behajthatatlanná váltak volna. Az adó mértéke minden hitelintézet 2010. január 1-jei lakossági devizahitel állományának a 2 százaléka lenne, vagyis a hitelintézeteknek összesen kb. 130 milliárd forintot kellene fizetni. A devizaadót a kormány szétosztaná a lakossági devizaadósok között a devizahitelük 2 százalékával megegyező összegben, vagyis az átlagos adós 121 ezer forintot kapna kézhez.

A 2011-től fizetendő devizaadót is szétosztatná a kormánnyal a devizaadósok körében, hiteleik arányában. A mostani állományokkal számítva, ez az adó évente összesen 32,5 milliárd forint kifizetésére kötelezné a hitelintézeteket. Ugyanakkor mentesülhetnének a hitelintézetek az adó befizetése alól, amennyiben a meglévő devizahiteleiket átalakítanák egy új devizahitelezési feltételrendszernek megfelelően. Ennek lényege, hogy új devizahitelek esetében egy adós árfolyamkockázata a hitelének futamideje alatt soha ne haladja meg a hitel folyósításakor érvényben lévő árfolyam 7 százalékát. A hitelintézetek nem lennének korlátozva abban, hogy lefelé eltérjenek a 7 százalékos kockázati határtól vagy abban, hogy az adósokat részesítsék az árfolyamnyereségből. A bankár szerint ezáltal sokszínű feltétel és árazási verseny indulhatna el a hitelintézetek között a devizahitelezési piacon.