Cserélje le a gázszolgáltatóját! Tényleg megéri?

Hogyan lehet gázszolgáltatót váltani, mire kell figyelnünk, és miért panaszkodnak az átszerződött ügyfelek a magas végszámla miatt? Fél év alatt jelentős számú lakossági ügyfél szerződött új szolgáltatóhoz. Sokan azonban csalódtak, és visszatérnek a régihez. Megéri vagy sem új szolgáltatóhoz szerződni?

Tavaly július elsején lépett hatályba a földgázellátásról szóló törvény, amely lehetővé teszi a lakossági fogyasztóknak is, hogy gázszolgáltatót váltsanak. Ahhoz, hogy megértsük a rendszer működését, tudnunk kell, hogy alapesetben két szolgáltató-típust különböztet meg a jogszabály: egyetemes szolgáltatót és földgázkereskedőt. Úgynevezett egyetemes szolgáltatóknak minősülnek a korábbi közüzemi szolgáltatók, amelyek regionális alapon működnek, mint például a Főgáz, az E.ON és a Tigáz stb. A lakossági kisfogyasztó automatikusan, külön ügyintézés nélkül szerződéses kapcsolatba került ezek közül a korábbi szolgáltatójának jogutódjával, vagyis ha másként nem rendelkezett, akkor ezek valamelyikétől kapja a földgázt. Tavaly július óta azonban a fogyasztó felbonthatja korábbi szerződését, és engedéllyel rendelkező, úgynevezett földgázkereskedőkhöz szerződhet át. A földgázkereskedők az egyetemes szolgáltatókkal ellentétben nincsenek területileg behatárolva, bárhol gyűjthetnek ügyfeleket, ennek ellenére közülük csupán az EMFESZ gyakorol országosan jelentős hatást a versenypiacra, erősítette meg a Magyar Energia Hivatal (MEH).

Egyetemes szolgáltatók

Az egyetemes szolgáltató előre meghatározott és átlátható árakkal dolgozik, és a szolgáltatás színvonala is szabályozott (ügyfélszolgálatok száma, mérőleolvasás ideje, elszámolás, számlázás stb.), vagyis a fogyasztó kevésbé van kitéve a piac kockázatainak. Rájuk szigorúbb

ellátás-biztonsági szabályok vonatkoznak, mint a kereskedőkre. Így például 3 gázévre előre rendelkezniük kell lekötött földgázforrással, valamint a téli napi csúcsfogyasztáshoz szükséges hazai földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel. Ráadásul kötelesek ügyfélszolgálatot működtetni telefonos, elektronikus és személyes ügyfelek részére, állandó irodákkal kell rendelkezniük a megyei jogú városokban és a fővárosban, fiókirodákkal a 10 ezer fő felhasználót meghaladó kistérségi központokban.

A nyugdíjasoknak megérni, de nekik túl modern!

A kereskedő viszont a fogyasztóval szabadon állapodik meg a szolgáltatás minden részletében, így a földgáz árában, valamint a fizetési feltételekben is. Mivel azonban ők is ugyanúgy fizetik a rendszerhasználati díjakat, ezért főként az infrastruktúrán spórolhat: kisebb a munkatársak létszáma, nem irodákban, hanem csak az interneten on-line ügyfélszolgálatok segítik a fogyasztókat, ott történhet a szerződéskötés is. Az ellentmondás az, hogy a nyugdíjasok, akiknek minden egyes forint számít, potenciális ügyfelei lehetnek az olcsóbb kereskedőknek, ám az internetes ügyfélszolgálat és ügyintézés távol áll tőlük.

Ami az ellátás biztonságát illeti, az a „piaci” szolgáltatónál is rendben lévőnek tűnik. Ugyanis, ha a fogyasztókat ellátó földgázkereskedő fizetésképtelenné válik, és az ellátás ellehetetlenül, akkor a MEH más földgázkereskedőt bízhat meg a fogyasztók ellátására, ezt hívják úgynevezett végső menedékes szolgáltatásnak. „Úgy látjuk, hogy az EMFESZ a gázév végéig rendben el tudja látni ügyfeleit” – válaszolt egy újságírói kérdésre Matos Zoltán, a MEH elnöke.

Hol olcsóbb a gáz?

Januárban 109 forint volt átlagban 1 m3 gáz ára az egyetemes szolgáltatóknál, az eltérések minimálisak, ehhez járul a havi alapdíj. A fogyasztói ár módosítását leggyakrabban negyedévente egyszer kezdeményezheti az egyetemes szolgáltató. Április 1-jétől köbméterenként közel 17 forintos gázáremelés indokolt az egyetemes szolgáltatói piacon, jelentette be a minap Matos Zoltán. A MEH honlapján kiszámolhatjuk, hogy az egyes szolgáltatók díjai alapján mennyi lehet átlagban a havi vagy az éves fogyasztásunk. A kereskedők közül az EMFESZ éves szinten egy havi gáz árának megtakarítását ígéri. A honlapjukon található úgynevezett megtakarítás-számláló rögtön kikalkulálja, hogy mennyit spórolhatunk azzal, ha hozzájuk váltunk. Amennyiben például az éves fogyasztásunk ezer m3, akkor az egyetemes szolgáltatók 107 forintjával szemben 101 forintért kínálja a földgáz köbméterét. A 125 ezer forintos éves díjból (alapdíj+gázdíj) 8880 forintot spórolhatunk meg. Vagyis ebben az esetben a teljes megtakarítás nincs 15 ezer forint. Ez persze nem túl nagy nyereség, így kérdéses, ennyiért érdemes-e belevágni a dologba, még ha a szolgáltatóváltás egyébként nem bonyolult, ráadásul ingyenes.

Persze a kereskedőkre is vonatkoznak a törvényi előírások, így az árváltozás bejelentésének módját és határidejét az üzletszabályzatában rögzítenie kell.